Érdekességek a Nobel-díj történetéből
A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Érdekességek a világ legrangosabb tudományos kitüntetésének történetéből.
A díjat alapító
Alfred Nobel
1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban. Az 555 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2012 között összesen 862 kitüntetettje volt, 838 személy és 24 szervezet. A díjat 44 alkalommal ítélték nőknek, a Nobel-díjas nők szám szerint 43-an vannak, mert a lengyel származású
Marie Sklodowska-Curie
- a nők között egyedüliként - kétszer (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A kitüntetettek közül a béke és a megbékélés ügyéért fáradozó nők teljesítettek a legjobban, 15-ször jutalmazták őket Nobel-békedíjjal, legkevésbé a közgazdaság területén alkottak maradandót, 2009-ben az amerikai
Elinor Ostrom
elsőként és ez idáig egyedüli nőként kapta meg a kitüntetést.
A díj történetében a Curie család az "abszolút csúcstartó". 1903-ban Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjas lett. A fizikai Nobel-díjat ráadásul férjével, a francia
Pierre Curie-vel
együtt kapták meg, így ők hódították el az első Nobel-díjas házaspár címet is. Mi több, 1935-ben a lányuk,
Iréne Joliot-Curie
kémiai Nobel-díjas lett, ő is a férjével,
Frédéric Joliot-val
(aki később a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta a családnevét) közösen vette át az elismerést. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, és vejükkel kiegészülve máig ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas, szinte megdönthetetlennek tűnő rekordját. Rajtuk kívül még két házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a
Gerty Theresa
és
Carl Ferdinand Cor
i cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal, a svéd
Myrdal
házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül érdemelték ki az elismerést. A férj,
Gunnar Myrdal
1974-ben közgazdasági Nobel-díjat, felesége, a diplomata
Alva Myrdal
1982-ben Nobel-békedíjat kapott. Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit
William Henry Bragg
1915-ben - eddig egyedülálló módon - 25 éves fiával,
Lawrence-szel
megosztva kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán
Niels Bohr
1922-ben és fia,
Aage
1975-ben, a svéd
Karl Manne Siegbahn
1924-ben, míg a fia,
Kai
1985-ben, illetve az angol
Joseph John Thomson
1906-ban, a fia,
George Paget
pedig 1937-ben. A svéd
Hans von Euler-Chelpin
1929-ben kémiai, a fia
Ulf von Euler
1970-ben orvosi Nobel-díjat, az amerikai
Kornberg
családból az apa,
Arthur
1959-ben orvosi, a fia,
Roger
2006-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland
Jan Tinbergen
1969-ben közgazdasági, öccse,
Nikolaas Tinbergen
1973-ban fiziológiai Nobel-díjas lett. A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat jutalmazzák, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a brit Lawrence Bragg volt, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Korrekordját nem egykönnyen dönthetik meg a mai tudóspalánták, akik általában ennyi idősen kerülnek ki az iskolapadból. A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai
Leonid Hurwicz
volt, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, de már csupán fél évig örülhetett a megtiszteltetésnek. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves amerikai
Charles Hard Townes
, aki 1964 óta a fizikai Nobel-díj birtokosa.
A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti. A genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint négy személy, az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott amerikai
John Bardeen
, az 1958-ban és 1980-ban kémiai Nobel-díjat kapott angol
Frederick Sanger
, a fizikai és kémiai Nobel-díjas Marie Curie, valamint a kémiai Nobel-díjas és Nobel-békedíjas amerikai
Linus Pauling
. Közülük Linus Pauling az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia, 1954-ben a kémiai Nobel-díjat, 1962-ben a Nobel-békedíjat is önállóan kapta meg. A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal
Winston Churchill
. Az angol miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban nem Nobel-békedíjjal, hanem irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért".
