56-os lobogó leng a Csaba utcában + FOTÓK
A második világháborút és az 1956-os eseményeket is megélte Rigó Balázsné - a 92 éves szegedi asszony házában még a forradalom idején készült zászlót őriznek, kövekből kirakott műemléket állítottak a trianoni diktátum előtti Magyarországnak. Legjobban táncolni szeretett Ilona néni.
Cave canem - latinul óvakodj a kutyától, vagy óvakodj az egykönyvű embertől. A szegedi Csaba utcában álló öreg házikóba belépőket ez a szöveg fogadja már közel fél évszázada, és bár a házon kívülről több tucat falfirka által a "modern kor" is otthagyta névjegyét, belépve megkövült történelem elevenedik meg körülöttünk.
Rigó Balázs
édesanyjával él, édesapja hagyatékában: idősebb
Rigó Balázs
a huszadik század vérgőzös eseményeit végigélve több alkalommal állította talpra a családját, hogy a semmiből építsék újjá életüket. A második világháborúban a Dunántúlra menekültek az oroszok elől, '56-ban házukat védték a fosztogatóktól. "Emléklap Rigó Balázs vasutas főfelügyelő részére" - olvashattuk a falon lógó, bekeretezett papíron. A dátum alatta 1972, az elvtárs megnevezést pedig hibajavítóval húzta ki a kitüntetett. "Soha nem tűrte el, hogy elvtársnak hívják, nem volt ő egyik kommunistának sem a barátja" - magyarázta ifjabb Rigó Balázs. Több évtizedet a MÁV szolgálatában töltött el a néhány éve elhunyt Rigó bácsi, munkáját a falra festett, szárnyas vasúti kerék hirdeti, de több, falon lógó plakett is árulkodik egykori hivatásáról. A kertben egy beton emlékmű őrzi Nagy-Magyarország egykori hatarait, ezt is ő készítette: a belesüllyesztett kövek a Trianon előtti országhatár szinte minden szegletét képviselik.
