Lúgban az igazság?

Manapság nagy divattá vált egyetlen csodaszerrel megoldani az emberiség minden baját, de legalábbis a komolyabb betegségeket. A lúgos víz körül is számos „mítosz” kering – tényeket és tévhiteket vettünk sorra a lúgokról és savakról.

„Lúgosítani kell a szervezetet, mert az egészségtelen táplálkozás miatt el vagyunk savasodva!” – ha a kedves Olvasó is találkozott már hasonló kijelentéssel, bizonyára Ön is kíváncsi, mit jelent pontosan az „elsavasodás”. Először is, maga az állítás tulajdonképpen nem egyéb, mint egy „mítosz” – tudtuk meg

Csupor Dezsőtől

, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusától. Az emberi szervezet évezredek óta stabil a kémhatás, azaz a pH szempontjából. A vér és a szövetek pH-ja állandó (előbbijé normál körülmények között 7,37-7,43 között mozog), ha egy kis eltérés is mutatkozik, az ember rosszul lesz, nagyobb eltérésnél meg is halhat. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet a bevitt tápláléktól „ellúgosodni” vagy „elsavasodni”. Jó példa viszont a valós lúgosodásra az úgynevezett respiratorikus alkalózis. Vannak olyan emberek, akik izgatott állapotba kerülve gyorsan kapkodni kezdik a levegőt, ezáltal a vérük enyhén lúgossá válik, és ettől el is ájulnak. Vagyis a vér kémhatása ilyen kis mértékű változásának is drasztikus következményei lehetnek.

Lúgos táplálék – lúgos vizelet

De mire is lenne jó a lúgosítás? A lúgos vizek hívei (és reklámozói) számos csodás hatást remélnek portékájuktól, többek között hogy „energiával tölt fel”, méregtelenít, véd a baktériumok és a betegségek – köztük a rák – ellen. Míg ezek nem igazak, fontos megjegyezni, a lúgos – vagy bármilyen más vizek – szószólói gyakorta hoznak olyan érveket is, amelyek a tiszta csapvízre is igazak. Általánosan igaz az is, hogy a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen az egészséges szervezet számára. Csupor Dezső arról is beszélt, ha el lehetne érni a lúgos reklámozók vágyálmát, hogy a vérük tartósan lúgossá váljon, akkor egész egyszerűen meghalnának. Hasonlóképpen tévhit, hogy a táplálkozástól el lehet savasodni – ez szintén rövid úton halálhoz vezetne. A lúgosítók által kínált módszerek némelyikével legfeljebb az érhető el, hogy megváltozik a vizelet pH-ja (mely egyébként kiegyensúlyozott táplálkozás esetén enyhén savas) – de ennek különösebb jelentősége nincs. A bevitt savak-lúgok ugyanis a székletben és a vizelettel távoznak a szervezetből. Az persze igaz, hogy vannak bizonyos sav alapú vesekövek, és lúgos vizelet esetén ezek kialakulására kisebb az esély – a lúgosítás szóvivői azonban nem ezt propagálják, sokkal magasztosabb cél vezérli őket, így a rák megelőzése, gyógyítása stb.

Gyomorégés és savkedvelő baktériumok

Természetesen ha valakinek túlzott a gyomorsav termelése (ég a gyomra), az ha lúgos vizet iszik, csökkenni fog átmenetileg a problémája. A gyomorsavat a lúg közömbösíti, belőlük víz és szén-dioxid keletkezik, vagyis felpuffadással és böfögéssel jár a folyamat – nem véletlen, hogy manapság már nem lúggal kezelik a gyomosavtúltengést. A – szintén lúgos – szódabirkabóna sem jó megoldás, mert a reakció végén só képződik belőle a gyomorban (a túl sok sófogyasztás bizonyítottan növeli például a magas vérnyomás kockázatát), és hosszútávon mégsem csökken a gyomorsavtermelődés – ismertette a folyamatot Csupor Dezső. Szokás mondani, hogy igyunk lúgos vizet, mert a baktérium a savas környezetben szaporodik. A szakember elmondta, ez sem igaz így önmagában, vannak baktériumok, amelyek a lúgos, mások a savas környezetet kedvelik. A rákos sejtek pedig a szervezetben helyezkednek el, ennek a pH-ját nem lehet befolyásolni bevitt táplálékkal. Azt azonban hozzátehetjük mindehhez, hogy a hús alapú táplálékok tényleg „savasítanak”, azaz savként válnak ki a vizeletben, a lúgos pH-t pedig többnyire növényi tápanyagok okozzák. Bizonyított, hogy általában a növényi eredetű táplálék egészségesebb, mint az állati. De vigyázat: nem azért egészségesebb, mert lúgos, hanem mert kedvező hatású anyagokat tartalmaz!

Mikor tényleg lúgos lesz a vér…

A lúgosítás terén igazi veszélyt nem a vizek jelentenek, hiszen ezek többnyire a „se nem árt, se nem használ” kategóriába tartoznak. Néhány éve volt arra példa, hogy lúgosító folyadékot forgalmaztak Európában, mely durván maró hatást fejtett ki, és több embernek is egészségügyi károsodást okozott. A savról mindenki tudja, hogy mar, pedig a lúgok is hasonló hatásra képesek – emelte ki Csupor Dezső. A 20. század elején gyakori öngyilkossági mód volt, hogy a teherbe esett cselédek lúgot ittak.

Tullio Simoncini

olasz orvos szerint a lúgos kémhatású szódabikarbóna injekció vagy infúzió formájában kiváló a rák ellen. Jelenleg többszörös emberölés vádjával áll a bíróság előtt, hiszen bizonyítottan több ember halt meg a szódabikarbóna-infúzió miatt. Ez ugyanis valóban lúgossá teszi a vért... Egy másik szomorú tanulsága az esetnek, hogy olyan kezeltek is meghaltak, akiket pedig meg lehetett volna menteni „hagyományos” rákterápiával, hiszen például a mellrák időben való felfedezése esetén ma már gyógyítható.