Levonul az ár, apadás a Duna hazai szakaszán

A Duna magyarországi alsó szakaszán is apadás követte a tetőzést. A miniszterelnök nagyszerűnek értékelte a védekezést.

13.56: Két hét múlva nyitják meg a Margitsziget egyes részeit

Két hét múlva nyitják meg a Margitsziget egyes részeit - mondta Tarlós István pénteki sajtótájékoztatóján. A főpolgármester közölte, hogy bizonyos területek továbbra is zárva maradnak a nagyközönség előtt. Ismertetése szerint a sziget felázott, több területen áll a víz, a napsütéstől függ, hogy mikor szárad fel. A csütörtöki adatokra hivatkozva közölte: nyolc fa dőlt ki a szigeten, ebből az egyiknek a törzse csaknem egy méter átmérőjű. Szavai szerint balesetvédelmi szempontból is "észnél kell lenni". A főpolgármester arról is beszélt: péntek délután adja le jelentését a Belügyminisztériumnak, ebben az árvízzel összefüggő fővárosi történésekről ad számot.

11.56: Hozzájárult a Ház a hétfőn elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításához

A Duna fővárostól délre eső szakaszára kihirdetett árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához is hozzájárult pénteken a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter határozati javaslatát nagy többséggel fogadták el a képviselők. A kormány hétfőn Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet. A kabinet erről szóló rendelete alapesetben 15 napig hatályos, ám a mostani parlamenti felhatalmazással a veszélyhelyzet július 19-ig meghosszabbítható. A határozat szerint a kormánynak a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés előtt. A belügyminiszter előterjesztése indoklásában felidézte, hogy a kormány június 4-én a dunai áradás miatt veszélyhelyzetet hirdetett ki Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi, a váci, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire. Ennek meghosszabbításához - ugyancsak július 19-ig - hétfőn járult hozzá a parlament. Az árhullám fővárosi tetőzése után azonban egyértelművé vált - folytatta Pintér Sándor -, hogy a Duna alsó szakaszán levonuló árvíz hatása is eléri a veszélyhelyzeti szintet. Ezért a kormány az említett, Budapesttől délre fekvő területekre is kihirdette a veszélyhelyzetet. A tárcavezető javaslata indoklásában közölte: az átázott védművek legszükségesebb javításai, így a veszély teljes elhárítása, az árvíz károsító hatásának felszámolása tizenöt napnál hosszabb ideig tartó feladat. Veszélyhelyzetben a településeken a katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át, korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi tartózkodása, továbbá szükséges esetben elrendelhető a kitelepítés is. Veszélyhelyzetben emellett ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el.

09.03: Orbán: nagyszerű teljesítmény volt a védekezés

Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz elleni védekezés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban.

09.02: A NMHH ellenőrzi az árvízi területek hírközlési infrastruktúráját

A hírközlési rendszerek biztonságos működése érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese elrendelte az árvíz sújtotta területeken található hírközlési objektumok soron kívüli ellenőrzését - közölte a hatóság Kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel. Az árvízi vészhelyzetben a folyamatos információáramlás emberéleteket és vagyonokat menthet meg - hívta fel a figyelmet a hatóság a hírközlési szolgáltatók szerepére. Az NMHH elnökhelyettesének utasítására az építményellenőrzési csoport - a szolgáltatókkal szorosan együttműködve - megkezdte az ellenőrzést. A hatóság kivonuló egységei először a Győr-Moson-Sopron megyei veszélyeztetett Duna szakasz mellett található hírközlési infrastruktúrákat mérik fel, annak érdekében, hogy megállapítsák, keletkezett-e kár a berendezésekben, illetve milyen hatással volt azokra a levonuló árhullám - tudatta az NMHH. A szakemberek megvizsgálják a föld alatti és föld feletti elektronikus hírközlési vezetékek állagát, a hírközlési műtárgyak állapotát, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antennatornyokat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, illetve védő műtárgyakat. Az NMHH mérésügyi munkatársai folyamatos térerőméréseket is végrehajtanak az árhullám sújtotta területeken, hogy ellenőrizzék a mobilszolgáltatások megfelelő működését, illetve a rádióműsorok vételi lehetőségeit.

08.00: Még mindig több száz bocskais Bátán

Bár az árvízi védekezésben részt vett bocskais katonák nagy része hazatért a gátakról, háromszázan még mindig ott vannak a Decsen és Kalocsán kialakított bázison. A Tolna megyei Báta térségében továbbra is erősítik és védik a gátakat az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonái.

A védekezési munkálatokban részt vevők mellett az ideiglenes bázison készenlétben állnak a Bocskai-dandár egészségügyi és logisztikai szakemberei, a rohamcsónakos és a búvárcsoportok, valamint a lánctalpas szállítójárművek is.

07.18: Megkezdődött az apadás Bátánál

A tetőző vízálláshoz képest tíz centimétert apadt a Duna Bátánál, a folyó vízszintje péntek reggel 772 centiméter volt - közölte a Tolna megyei katasztrófavédelmi szóvivő az MTI-vel. Boros Brigitta elmondta: a vízügyi szakemberek lassú apadásra számítanak. Az árhullám szerdán és csütörtökön 781 centiméterrel tetőzött Bátánál, ahol az addigi legnagyobb, 741 centiméteres vízállást 2002-ben mérték. A szóvivő tájékoztatása szerint éjszaka is szükség volt a települést védő két és fél kilométeres, ideiglenes töltés megerősítésére, és folyamatosan szivattyúzzák a vizet az ártéri területről. Az éjjeli órákban több mint száz katona, hatvan katasztrófavédelmi és húsz vízügyi dolgozó vett részt a védekezésben - tett hozzá.

06.03: Dunaszekcsőnél és Mohácsnál apad a Duna

A csütörtöki tetőzés után pénteken már csökkent a Duna vízszintje Dunaszekcsőnél és Mohácsnál, a szakemberek lassú apadásra számítanak - mondta a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek. Kasza Anett tájékoztatása szerint a vízmagasság reggel Dunaszekcsőnél 970, Mohácsnál 960 centiméter volt, ez 7, illetve 4 centivel kisebb az egy nappal korábbi értékeknél. Az 1965-ben regisztrált rekordvízállás Dunaszekcsőn 992, Mohácson 984 centi. A szóvivő hangsúlyozta: az előrejelzések szerint az apadás lassú lesz, a védekezők akkor lélegezhetnek fel, ha a víz szintje mintegy 40 centiméterrel, az ideiglenes gátak feléig csökken. Erre akár több napig is várni kell. Kasza Anett megjegyezte, hogy az éjszaka folyamán Dunaszekcsőn a gátaknál 90 ember, köztük tűzoltók, rendőrök, polgárőrök, önkéntesek dolgoztak. Báron figyelőszolgálat működött, Mohácson pedig az eddigi négy után újabb lakónak kellett elhagynia otthonát.