MLSZ-ülés: Eb-meccs, EL- vagy BL-döntő Budapesten?
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázni szeretne a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínére, de Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája-döntőre is.
Csányi Sándor
elnök a szervezet hétfői közgyűlésén jelezte, hogy Budapest adna otthont Eb-meccseknek. "Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta a sportvezető utalva arra, hogy az arénával kapcsolatban igazán komoly költségek jövőre jelentkeznek először, s arra is, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény. A hét év múlva esedékes kontinensviadalra az európai szövetség korábbi közlése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.
Több mint másfél milliárdot tesznek félre
Csányi Sándor a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.
További műfüves pályák, előlép az utánpótlás, főállású játékvezetők
Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól "vállalatkeresést". Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal. A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.
Ki a külföldiekkel az NB II-ből!
"Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.
Kevesebb NB I-es csapat?
Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Újságírói kérdésre válaszolva - az MLSZ tanulmányának elkészülte előtt - elsőre nem kívánt állást foglalni az NB I létszámának csökkentéséről, de aztán annak a személyes véleményének adott hangot, hogy szerinte az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva "alapos megvitatásra" érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ezt azonban nemcsak a Zalaegerszeg tavalyi és az Eger idei gazdasági problémáival indokolta, hanem úgy vélte, kevesebb csapat esetén kevesebb felé oszlanának a bevételek is, ami nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét. Amennyiben bekövetkeznek ilyen változások, a következő idényt még biztosan nem érintik, amikor egycsoportossá válik az NB II és három divízió lesz az NB III-ban. A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett Csányi Sándor, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik. A futsalt illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fognak. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.
Az ultrák kellenek, a gyűlölködés nem
Az MLSZ-elnök kitért a gyűlöletbeszédre is, és örömmel jelentette be, hogy a közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az ezzel kapcsolatos kiáltványt, illetve jelezte, "A gyűlölet nem pálya" szlogennel az MLSZ kampányt indított a visszaszorítására. "Keményebb fellépéssel elveszítenénk néhány ultrát, de sokkal több szurkolót nyerhetünk" - mondta Csányi, aki kiemelte, ultrákra szükség van, de bizonyos megnyilvánulásokat nem akar hallani és látni a stadionokban. "Az ultrák kulturált szurkolása a mi célunk" - tette hozzá.
Csányi Sándor nagy eredményt vár az új biztonsági rendszertől, amely év végére minden élvonalbeli stadionban telepítenek. A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók. Szerinte ez lehetővé teszi az azonosítást, s hogy a renitens elemeket ezáltal ne csak a helyi, hanem valamennyi létesítményből kitiltsák. Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76 csökkentették a küldöttek számát, amit a bajnokság átszervezése indokolt.
BL- vagy EL-döntő is lehet Budapesten
"Szeptemberig kell benyújtani a pályázatot az európai szövetséghez, azaz az UEFA-hoz a 2020-as kontinensviadal helyszínére vonatkozóan, de az Eb előtt már BL- vagy EL-finálé házigazdája is lehet Budapest, amint elkészül a nemzeti stadion" - mondta az MTI érdeklődésére a sportvezető, aki hozzátette, a létesítménynek akár a kupasorozatok döntőjéről, akár az Eb-ről van szó, időben el kell készülnie, mert az UEFA által támasztott feltétel, hogy egy évvel az esemény előtt már használatban kell lennie.
Kiáltvány a sportág értékeiről
Nyilatkozat a futball értékeinek védelmében A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatásos és amatőr sportszervezetei kifejezik azon szándékukat és törekvésüket, hogy a labdarúgó-mérkőzések kizárólag a sportról, a kulturált szórakoztatásról és szórakozásról kell, hogy szóljanak. Rögzítik, hogy a sport alapértéke a mérkőző felek egymás iránti tisztelete, megbecsülése, amely azon alapul, hogy az egymással szemben álló felek ugyanazokért a célokért küzdenek. Ennek megfelelően elkötelezettek abban, hogy mindenkor tiszta eszközökkel, a fair play szellemében küzdenek a győzelemért. Elítélik és ellenzik a sporttól idegen, annak alapértékeivel ellentétes, sportszerűtlen magatartást, gyűlöletkeltést, mások emberi méltósága megsértésének minden formáját, a mérkőzések előtt, alatt és után. A sportszervezetek és a Szövetség közös célja, hogy a mérkőzésekre járás felhőtlen szórakozást, kulturális élményt jelentsen, legyen szó megyei bajnokiról vagy az NB I legnagyobb rangadóiról. Ezért a jövőben is minden törvényes eszközzel támogatják a szurkolókat és nézőket abban, hogy a lelátón biztonságos körülmények között, szenvedélyesen, sportszerűen szurkoljanak és buzdítsák kedvenc csapatukat. A futballtársadalom közös felelőssége, hogy a labdarúgást megóvja a negatív befolyásoktól, távol tartson minden olyan jelenséget, amely idegen a sportág szellemiségétől, ezért a Szövetség tagszervezetei felkérik a magyar labdarúgás vezetését, valamint minden sportvezetőt, hogy a lehető leghatékonyabban lépjen fel a sportszerűtlenség kirívó megnyilvánulásaival szemben, bírva a sportegyesületek és a tisztességes szurkolók támogatását, együttműködését. A futball - az emberiség legnagyszerűbb játéka - közös ügyünk, amelynek célja az örömszerzés. Vigyázzunk hát rá!MLSZ-elnökségi ülés: futsalfejlesztés, korhatáremelés
A szövetség éves küldöttközgyűlése után összeült az MLSZ Elnöksége is, a témák között szerepelt a hazai futsal fejlesztési tervének megvitatása, valamint napirendre kerültek a versenykiírásokhoz és a fegyelmi büntetési tételekhez kapcsolódó kérdések. Az MLSZ elnöksége elfogadta a "Magyar futsal fejlesztési terve 2013-2020-ig" című stratégiai tervet, valamint annak rövid távú feladattervét. Az Elnökség döntése értelmében a futsal a téli időszakra bekerül az OTP-MOL Bozsik-program intézményi és egyesületi programjába, téli terembajnokságok és foglalkozások indulnak. A megyei igazgatóságok az MLSZ infrastruktúrájára támaszkodva, régiós vagy megyei utánpótlástornákat szerveznek. Az OTP-MOL Bozsik intézményi programban beindul a futsal sporteszköz-támogatási program, valamint a programban résztvevő testnevelőket az MLSZ futsal szakanyagokkal (szakkönyv, oktató CD) látja el. Az edzőképzésbe bekerülnek a futsalképzés elemei is, több edzői licenc program része lesz a futsal ismeretek oktatása. Mindezek mellett előterjesztés készül az első- és másodosztály bajnokságainak optimális csapatszámáról, a bajnokságok országos és területi felosztásáról, és a versenyrendszer fejlesztéséről. A hétéves fejlesztési terv célja, hogy az Európában 500 ezer igazolt játékost és 1 millió a futsalt valamilyen szinten űző, a sportágat kedvelő férfit és nőt megmozgató sport Magyarországon is népszerűbb legyen, különös tekintettel arra, hogy a nagypályás labdarúgás is népszerűbbé és eredményesebbé válhat a futsal elterjedésével. Az MLSZ elnöksége elfogadta a férfi utánpótlás versenykiírásokat, a megyei (és budapesti) férfi felnőtt és utánpótlás bajnokságok, valamint a Magyar Kupa versenykiírásait. Az elnökség ugyancsak elfogadta a strandlabdarúgó, a női felnőtt- valamint utánpótlás versenykiírásokat. A Női Bizottság javaslatára fontos változás, hogy a felnőtt női NB I-es mérkőzésen pályára lépő labdarúgók 24 órán belül más, az MLSZ által kiírt felnőtt bajnoki mérkőzésen nem léphetnek pályára. A módosítás a játékosokat kívánja védeni a túlzott igénybevételtől, másrészt a klubokat segíti abban, hogy játékosaik felkészülten és koncentráltan léphessenek pályára. Az elnökség korábban kérte annak vizsgálatát, hogy az U19-es bajnokságban felemelje a felső korhatárt 21 évre. A Versenyigazgatóság tekintettel az akadémiai képzés várhatóan növekvő számú kibocsátására, valamint az NB II és NB III csapatszám csökkentésére, javasolta a korhatár felemelését, amivel a csapatok és szakvezetők döntési lehetősége bővült. Az Elnökség a kérdés kapcsán döntést hozott arról a csapatok által tett kezdeményezésről is, hogy az NB I-es csapatoknak nem lesz kötelező második csapatot indítania az NB III-as bajnokságban. Az Elnökség az amatőr egyesületek aktív hozzáállásának köszönhetően csaknem 1600 csapattal induló Magyar Kupa-versenykiírásánál tekintettel volt a nemzetközi kupákban érdekelt csapataink érdekeire: a nemzetközi kupában induló csapatok a többi NB I-es csapatnál később, a csoportkörbe való jutás esetén csak tavasszal kapcsolódnak be a versenybe. Az MLSZ elnöksége reagálva a csapatok és a szurkolók felvetéseire, részletesebbé illetve egyértelművé tette a gyűlölködő szurkoló magatartásra vonatkozó fegyelmi büntetési tételeket, a jogsértésekre vonatkozó büntetések mértékét. A szabályozás figyelembe veszi, hogy melyik csapat szurkolói a kezdeményezők, hányszor követik el a szurkolók a kifogásolt magatartást, illetve a szezonon belüli ismétlődő jelleget. A szabályzat tartalmazza az enyhítő körülményeket, a büntetés mérséklésének lehetőségét, ha egy klub mindent elkövet a jelenség megelőzésére, megszüntetésére. Tekintettel az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidségére, illetve, hogy már csak 3 forduló van hátra a bajnokságból, az Elnökség úgy döntött, hogy a szabályzat kiegészítése azt követően léphet hatályba, ha az NB I-es bizottság, azaz a klubok képviselői is támogatják annak javasolt formáját. Az Elnökség döntött a Magyar Kupa és Amatőr Kupa helyszínéről és időpontjáról. A két döntőt május 22-én egy helyszínen, a kispesti Bozsik-stadionban rendezik meg: a Martonvásár-Velence Amatőr Kupa-döntőt 17 órától, a Győri ETO - DVSC-Teva MK-döntőt 20 órától. Az elnökség határozata szerint, amennyiben az OTP Bank Liga bajnoka és a Magyar Kupa idei kiírásának győztese ugyanazon klub, a Szuperkupa-döntőt nem rendezik meg.
