Országos és megyei szinten is jól vizsgázott a katasztrófavédelem


Jelentős változást hozott az elmúlt esztendő a katasztrófavédelem szempontjából. Hatályba lépett az új törvény, amely számos jelentős átalakítást, hatáskörbővülést, eljárásrendet határozott meg, megjelent 260 más jogszabály is, miközben a megyei védelmi bizottsági rendszer is gyökeres változáson esett át. Az idén a katasztrófavédelem költségvetése több mint 10 százalékkal bővül.
Az elmúlt év munkáját értékelte országos szinten
Bakondi György
, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,
Szatmári Imre
, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője,
Polner Eörs
, a megyei kormányhivatal főigazgatója pedig a megyei eredményekről számolt be.
Egységes tűzvédelmi rendszer
A közigazgatási és a védelmi igazgatási rendszer átalakítása terén szoros összhangban történtek a lépések, hangsúlyozta a főigazgató. A katasztrófavédelemnek 3 fő feladata van: az állampolgárok életének és vagyonbiztonságának védelme, a gazdaság biztonságos működőképességének elősegítése, valamint a kritikus infrastruktúrák, létfontosságú rendszerek hatósági felügyelet alatt tartása. Idén január elsejével a másik fontos változás az volt, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység hatósági felügyeletét is a katasztrófavédelem látja el. Ennek az az oka, hogy az elmúlt negyed évben mintegy 170-en szenvedtek sérülést szénmonoxidtól és 17-en haltak meg. A korábbi, nem túl eredményes gyakorlattal ellentétben ma két országos rendeltetésű mentőszervezet működik. Ők ENSZ-vizsgát tettek, s bárhol a világon bevethetők. Minden megyében megalakították a megyei rendeltetésű mentőszervezeteket, most azon dolgoznak, hogy a járásokban is felálljon hasonló különítmény. A tűzvédelem is állami irányítás alá került, egységes tűzvédelmi rendszer alakult ki. A tavalyi évben technikai eszközökre és felújításokra 4 milliárd forint jutott. A hivatásos katasztrófavédelemben ma tizenkétezer fő dolgozik, a tagság képzése terén is kimagasló eredmények születtek. Új egyetemi intézet alakult 3 tanszékkel, munkabiztonsági központok üzemelnek, beindult a tűzoltójármű-gyártás, nagyon sok változás, előrelépés történt, aminek csak egy részét sikerült felvázolnia Bakondi Györgynek, aki kitűnőnek értékelte a megyei igazgatóság tevékenységét, közigazgatási, társadalmi, lakossági kapcsolatrendszerét.
Megyénkben nem volt halálos szénmonoxid-mérgezés
A közigazgatás átszervezése a megyei és helyi védelmi bizottság tevékenységében is nyomon követhető, hangsúlyozta Polner Eörs, a kormányhivatal főigazgatója. A jó állam jellemzője – erre az esetre aktualizálva –, hogy nem csak erős és tisztelhető, hanem segítőkész is. A januárban megalakult járások sokkal rugalmasabban, gyorsabban és jobban tudnak reagálni az adott térség problémáira, ezért nem véletlen, hogy a járási hivatalok vezetői egyben a járási védelmi bizottságnak a vezetői is egyúttal. A megyei igazgatóság az elmúlt évben megerősödött, a létszám 46 fővel nőtt, és a bevethető egységek száma is jelentősen gyarapodott. Szatmári Imre, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője elmondta, katasztrófavédelmi őrs alakult Ruzsán, ugyanakkor Kisteleken is egy hasonló kialakításán dolgoznak. Megkezdte működését egy 3 megyés területi egészségügyi pszichológiai központ csakúgy, mint egy munkavédelmi, munkabiztonsági központ. Szatmári ezredes kiemelte, a halálesettel járó káresemények száma tavaly a felére csökkent, Csongrád megyében pedig egy haláleset sem fordult elő szénmonoxid-mérgezés következtében. 90 nagy kiterjedésű, több bevethető egység összehangolt munkáját igénylő beavatkozás volt, mindegyik eredményesen ért véget. Újságírói kérdésre válaszolva Bakondi György megerősítette, az idén több pénzből gazdálkodhat a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, több mint 10 százalékos növekedést irányoztak elő költségvetésükben erre az évre.