Szegedi és szerb kutatók tisztítják a régió szennyezett élővizeit
Tavaly novemberben indult, és egészen 2013 októberének végéig tart az a magyar–szerb IPA-pályázat, melynek keretében a szakemberek nanotechnológiai fejlesztésekkel a régió szennyezett élővízi üledékektől veszélyeztetett területeit próbálják helyrehozni.
A projektet („MATCROSS” HUSRB/1002/214/188) a szerbiai Újvidéki Egyetem vezeti, a helyi Természettudományi Karról,
Bozó Dalmácia
professzor tanszékéről került ki a projekt koordinátora. A magyar partner vezetője pedig
Kónya Zoltán
egyetemi tanár, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője. A pályázat keretében folyami üledékeket vizsgálnak. A szerb partner korábbi felmérései alapján elsősorban az üledékben felhalmozódó nehézfémek, másodsorban pedig a halogénezett szénhidrogének jelentenek komoly fenyegetést a régió vízkincsére – tájékoztatott
Kukovecz Ákos
, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense. A vegyi anyagoknak a forrásai sokfélék lehetnek, többek között a területen folyó mezőgazdasági (nehezen lebomló növényvédő szerek) és ipari tevékenység, a délszláv háborúban és Szerbia 1999-es bombázásakor elpusztított ipari létesítmények, valamint olyan katasztrófák, mint a tiszai ciánszennyezést kísérő aranybánya-meddő kiszabadulása vagy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa nyomán a vízrendszerbe jutó szennyezők is hozzájárultak a régió, a Bácska és a Bánát élővizeinek jelenlegi állapotához. A kutatók célja, hogy pontos információval lássák el az érintett önkormányzatokat, hogy azok tisztában legyenek a szennyeződések pontos mértékével. Azért is kiemelten fontos az élővízi üledékek megtisztítása, mert a víz hiába tisztul, ha a meder alján lévő üledékből mindig újabb és újabb szennyeződések oldódnak ki – magyarázta Kukovecz Ákos. A projektet Magyarországon szakmailag az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) támogatja, akik együttműködnek a kutatókkal, hiszen számukra is új információkat szolgáltathat a projekt, mert ők sem tudják folyamatosan monitorozni az üledéket. A projekt partnereinek másik célja, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, melyek alkalmasak arra, hogy kezeljék a szennyeződések különböző fajtáit. Új, nanostrukturált anyagok segítségével a meglévőknél jobb elektrokémiai szenzorokat készítenek a szennyezések mérésére, valamint a remediációban felhasználható adszorbenseket (például extrém nagy fajlagos felületű amorf szenek) és reaktánsokat (mint a nanoszemcsés zéró vegyértékű vas) fejlesztenek – sorolta Kukovecz Ákos. Más szavakkal, a szennyeződéseket igyekeznek vagy megkötni vagy lebontani. A munkában többek között zeolitokat, szén nanocsövet, nanovasat, valamint más fém- és fém-oxid nanorészecskéket használnak. A tanszéknek egyébként komoly tapasztalata van már a környezeti szennyeződések kezelésében. Emlékezetes például egy tavalyi projekt, mikor a törökszentmiklósi egykori Vegytek-telep helyén a kemikáliák tárolása, lefejtése során visszamaradt veszélyes anyagoktól szennyezett talajt és talajvizet zéró vegyértékű nanovassal – az Auro-Science Consulting Kft. által gyártott nanovasoldattal – kezdték el megtisztítani. Az IPA-projekt jelenleg a felénél tart, részletes felmérések készültek és laboratóriumi kísérleteket végeztek a potenciális nanoanyagokkal. A végeredmény egy összefoglaló lesz, amely tartalmazza az üledék szennyezettség mértékének megállapítására és a kezelésére ajánlható módszereket. Ezt az összefoglalót a projekt disszeminációs részében széles körben megismertetik a régió döntéshozóival (hatóságok, önkormányzatok, vízügy, környezetvédelmi felügyelet stb.), közvéleményével (lakosság, elsősorban elektronikus média és személyes jelenlét iskolákban) és a versenyszféra szereplőivel (a technológia lehetséges gyártóival, forgalmazóival és alkalmazóival) is. A projekt összköltségvetése 437 ezer euró, ebből az SZTE-re jutó támogatás 187 ezer euró.
Forrás: SZTE TTIK
