Hende Csaba: "Csak sast nemzenek a sasok"

A magyar katonák nemzetközi viszonylatban kiemelkedően jól képzettnek számítanak. A humán erőforrással nincs gond, nagyobb problémát jelent, hogy a Varsói Szerződésből örökölt harceszközök, fegyverzet, járművek, egyebek végképp cserére szorulnak, a költségvetésben pedig nincs pénz erre a célra. Hende Csaba honvédelmi miniszter bizakodó. Szegedi látogatása során többek között erről is faggattuk.

– Az önkéntesek toborzásával kapcsolatban jelenleg hogyan áll fel a rendszer?

– 2011. január 1-jétől már 2000 fő, úgynevezett önkéntes védelmi tartalékos szolgál a Magyar Honvédségben, ők azok, akik a korábbi őrző-védő cégek alkalmazottai helyett átvették a katonai objektumok, laktanyák védelmét és őrzését. Idén január 1-jével elkezdtük az úgynevezett önkéntes műveleti tartalékosok toborzását, akik a Magyar Honvédség más feladataiban fognak majd részt venni. Mindkét állomány tagjaira számítunk a katasztrófavédelemben, legyen az természeti vagy ipari katasztrófa. Most írta alá a szerződést az ezredik műveleti tartalékos, így elmondhatjuk, hogy összesen több mint 3000 tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek és Magyarországnak. Emlékezetes, hogy a kormányhivatalba lépésekor papíron 18 fő regisztráltatta magát a tartalékos állományban. Az országgyűlés határozata alapján –, amely 8 ezer főben szabta meg a tartalékos katonák összlétszámát – még további 5 ezer fő szerződtetésére van lehetőségünk. 2014 végéig tervezzük a teljes kontingenst feltölteni. A továbbiakban elsősorban az egyetemi ifjúságot szeretnék megszólítani, és soraink közé hívni.

– Milyen konkrét feladatokat látnak majd el az önkéntesek?

– Valamennyien a Magyar Honvédség feladatrendszerébe tartozó feladatban részt vesznek. Ezek közül béke idején a legfontosabb a katasztrófák elleni védekezésben való részvétel. Ez itt, Szegeden, a Tisza partján különösen érdekes és fontos kérdés.

– Beszélhetünk-e létszámhiányról a honvédségben?

– A honvédség békehadrendjében jelentős létszámhiány mutatkozik. A tartalékos rendszer fejlesztése bizonyos fokig enyhíti ezt a hiányt. Tudni kell, hogy egy tartalékos katonának a rendszerben tartása kb. az ötödébe kerül, mint egy állandó létszámot terhelő katona költségeinek. Ilyen szempontból nemzetgazdaságilag is igen hasznos és előnyös a tartalékos rendszer fejlesztése. Az a 3700 fő körüli létszámhiány, ami az állománytábláinkhoz képest mutatkozik, az megnehezíti a honvédség napi feladatainak és missziós feladatainak a teljesítését is. Kitűnő állományunk nagy erőfeszítések árán ugyan, de képes a feladat ellátására. A jelentkező feszültségeket a tartalékos állomány fejlesztésével költségtakarékos módon tudjuk enyhíteni.

– Az ország mely részén tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, illetve hogyan lehet motiválni az önkénteseket, hogy még nagyobb számban jelentkezzenek?

– További 2000 fő már regisztrált, az ő alkalmassági, egészségügyi, pszichikai, nemzetbiztonsági megítélésük folyamatban van. Már most mondhatjuk, hogy az 5000 körüli létszámot hamarosan be tudunk tölteni. A jelentkezések folyamatosak, kell is, hogy azok legyenek, hiszen a legjobbakat kívánjuk kiválasztani a jelöltek közül. Úgy gondolom, a 2014-es céldátum előtt már meglesz a 8 ezres létszám. Ez az emberektől függ. A Dunától keletre eső országrészek mindig kiemelkedtek a katonai hivatás iránti érdeklődésben, a toborzás mindig errefelé volt sikeres. A Tisza-vidék, a tiszai magyarság mindig is erősen érdeklődött a katonai hivatás iránt. A Magyar Honvédség katonájának lenni kiszámítható – adott esetben életpályát is jelenthet –, s ez a helyzet remélhetőleg tovább fog javulni akkor, hogyha az új közszolgálati életpályamodell keretében a katonai életpályát is be tudjuk vezetni. Erre még ebben a ciklusban lehetősséget látok. A kidolgozó munka és a különböző területek szabályrendszerének összehangolása gőzerővel folyik, ez még az ősszel a kormány elé fog kerülni. Azt kívánjuk elérni, hogy a köz, a nemzet szolgálatában álló katonák, rendőrök, köztisztviselők között egyfajta jó értelemben vett kooperáció és átjárhatóság jöjjön létre. Ezzel a fegyveres szolgálatból egészségügyi vagy életkori okokból kiöregedő katonáinknak egy második karriert tudjunk kínálni, hiszen 45 évesen nem mehet el nyugdíjba senki, ennyire nem gazdag ez az ország. Bűn volna azt a hatalmas összeget, amit katonáink kiképzésére fordítunk, veszni hagyni, hiszen ezek a katonák nagyszerű képességekkel rendelkeznek. Tudnak rendet tartani, szervezni, tervezni, végrehajtani, parancsolni és engedelmeskedni, tehát nagyon sok hasznos képesség és készség birtokában vannak, amely a magyar társadalom életében elengedhetetlenül kell, mint egy falat kenyér. Meg kívánjuk teremteni a lehetősségét annak, hogy a katonai karrier lezárulta után, a szerződéses katonai szolgálat befejeztével a közszolgálat egyéb területein e nagyszerű emberek tudása hasznosulni tudjon.

– Lehet-e tudni, hány volt hivatásos magyar katona szolgál külföldi hadseregek kötelékében? Állítólag jó a hírünk a világban, s igen kapósak a magyar bakák?

– A magyar jó katona. Ez nyilván a genetikával függ össze. Berzsenyi Dánielnek van egy verse, amelyben azt írja, csak sast nemzenek a sasok. A mi hőseink fegyverrel foglalták el ezt az országot, és fegyverrel védték ezer éven át. Olyan katonai tudás, felhalmozott tapasztalat van, ami egyebek között a huszár fegyvernem kialakulásával is összefügg. A magyar katonák ma is nemzetközi viszonylatban kiemelkedően jól képzettnek számítanak. Mindenütt, ahol megfordulnak a világban. A világ 13 pontján ma is szolgálnak a Magyar Honvédség katonái különböző békemissziókban Afganisztántól a Nyugat-Szaharáig, Libanontól a Balkánig nagyon sokfelé. Külföldi hadseregekben szolgáló volt magyar katonák létszámáról nincsenek információink. Természetesen egy szabad világban a munkaerő áramlása ebben az értelemben is szabad. Mi arra törekszünk, hogy a legjobbakat meg tudjuk tartani a Magyar Honvédség kötelékében, és kellően motiválni is tudjuk őket mind anyagi, mind erkölcsi ösztönzőkkel.

– A NATO mennyire elégedett Magyarország teljesítményével?

– Elismerő és dicsérő szavakat kaptunk az elmúlt időszakban, ennek oka a magyar katonák missziókban nyújtott kiemelkedő teljesítménye. Semmiképpen sem a honvédelmi ráfordítások magas volta…

– Ezen a téren a sereghajtók között vagyunk Európában.

– Finoman szólva, nem vagyunk az élmezőnyben, valóban kevés a ráfordítás. A kormány februárban hozott egy határozatot, amelyben kifejezte akaratát arra nézve, hogy a honvédelmi költségvetés zsugorodása álljon meg. Az idei költségvetés garantált a 2013-as, 2014-es és 2015-ös évre, majd 2016-tól fokozatosan a GDP évi 0,1 százalékában kifejezett mértékben emelkedni is fog. Így 2022-re éri el az 1,39 százalékot. Különösen élessé teszi a helyzetet, hogy az előttünk álló évtizedben a Varsói Szerződésből örökölt harceszközök, fegyverzet, járművek, egyebek végképp cserére szorulnak, végképp meghalnak.