Civilek ellenzik, hogy csökkentsék a büntethetőségi korhatárt

Civil szervezetek ellenzik, hogy bizonyos bűncselekmények esetén 12 évre csökkentsék a büntethetőségi korhatárt.

"A megoldás nem a büntetés, nem a tárgyalótermek és rendőri kezek, hanem a gyermekek nyelvén értő szakemberek, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások és a szülők közös munkája" - írta tíz civil szervezet képviselője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Emlékeztettek, jelenleg 14 éves kortól lehet gyerekeket büntetni, most a kormány 12 évre csökkentené a büntethetőségi korhatárt emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás esetén. Gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek úgy vélik: a gyerekek büntetőjogi eszközökkel történő felelősségre vonása segítésük és a rehabilitáció lehetősége nélkül "cinikus, káros és súlyosan veszélyezteti jövőjüket" - olvasható a közleményben. A dokumentum aláírói között van

Gönczöl Katalin

egyetemi tanár, kriminológus,

Muhi Erika

, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, valamint

Márton Izabella

, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója. A parlament hétfőn este elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Az új kódex 2013. július 1-jén váltja fel a több mint harminc éve hatályos és azóta csaknem százszor módosított jelenlegit.