Hét járás lesz Csongrád megyében

Szent István óta a magyar közigazgatásban nem volt ilyen mértékű átalakításra példa – hangsúlyozza Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A szakember szerint a módosításokra azért van szükség, mert egy állam annál demokratikusabb, minél egyszerűbb az ügyintézés.

Az Orbán-kormány eltökélt szándéka volt, hogy átalakítja a magyar közigazgatás szerkezetét, és növeli hatékonyságát. A végcél, hogy 2013 végéig a polgárok egy helyen, a kormányablaknál intézhessék legtöbb hatósági ügyüket ahelyett, hogy a hivatalok sokaságát keresnék fel.

Polner Eörs

a SZEGEDma.hu-nak úgy fogalmazott: segítőkész, polgárbarát, jó szolgáltatást nyújtó állam szükséges, amely megfelel a 21. század legszigorúbb európai kihívásainak, és mindenki megelégedésére olcsón, hatékonyan működik. A közigazgatási hivatalok jogutódjaiként 2011. január 1-jével megalakult kormányhivatalok a kabinet általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, székhelyük a megyeszékhelyeken található, a főváros és Pest megye esetében Budapesten. A fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

Demokratikusabb ügyintézés

A kormány célja a hivatalok létrehozásával – folytatta a főigazgató –, hogy az eddigi széttagolt, párhuzamosan működő területi kormányzati szerveket központosítsa, racionalizálja, és nem utolsósorban olcsóbbá, ésszerűbbé, polgárbarát intézménnyé tegye. A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik, akiket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezett ki. A kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái az úgynevezett kormányablakok, amelyek a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, összesen 29 helyszínen működnek. A kormányablakokban egyre többféle ügyet intézhetünk, így lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest, anyasági támogatást igényelni, és általános tájékoztatást kérni stb. Polner Eörs kitért a legújabb változások ismertetésére is, amelyek a megyei intézmények és vagyon integrációt is felülmúlják: a járások jelenleg is zajló kialakítására utalt. Csongrád megyében 7 járás lesz országosan pedig 176. Ennek alapjául tulajdonképpen az 1980-as évek elejéig működő járási szisztéma szolgált (ez egészült ki a kor kihívásainak megfelelően további „járási központokkal”), amely bizonyos szempontból a kistérségek formájában „élt tovább” a rendszerváltás után – tudtuk meg. A hét Csongrád megyei járás központja Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Csongrád, Kistelek és Mórahalom lesznek.

Integrálódnak a városi és települési intézmények

A járási hivatalok megalakulásával tovább formálódik a rendszer. Ezekbe integrálódnak a kormányablakok, amelyek egyesítik majd a mostani ügykezelést, és szakigazgatási szervektől is érkeznek be folyamatosan hatáskörök, továbbá az önkormányzatoktól is. Ezzel, illetve a szakigazgatási szervek munkakörével a kormányhivatalokhoz háromezer hatáskör kerül, gyakorlatilag a magyar államigazgatás teljes spektruma a kormányablakokon keresztül intézhető lesz. Az új rendszer 2013. január 1-jével indul. Mi lesz a városi, illetve a települési oktatási intézményekkel? – merül fel a kérdés. Nos, ezek is integrálódnak, de nem a járási hivatalokba, hanem a 2012. január 1-jével felállt megyei intézményfenntartó központok egyfajta járási megfelelőjébe. Ezen szervezetek fogják fenntartani a megyei intézményfenntartón keresztül a települések intézményeit. Szegeden konkrétan a járási intézményfenntartóhoz fog tartozni a száznál is több oktatási intézmény. A baloldali kritikák máris arról szólnak, hogy ezekkel az intézkedésekkel sérül az önkormányzatiság, mert központilag vezéreltek összevonások zajlanak – vetjük közbe. A főigazgató szerint nem sérül a demokrácia: a népképviseleti szerv, az önkormányzat megmarad, ellenben olyan módon történnek összevonások, hogy a hivatali szervezet nagyobb településeken működik, de a járási hivataloknak is lesznek kihelyezett tagozatai, a kormányablakok pedig a legkisebb településen is meg fognak jelenni. A megyeszékhelynek az ügyintézése ugyanolyan színvonalú lesz, mint a szomszédos járásé, ugyanazok a funkciók ott is megtalálhatók pontosan a kormányhivatal, illetve az integrált ügyfélszolgálati szolgáltatás miatt.

A járási átalakítás színvonalasabb szolgáltatást hoz el

A kistelepüléseken is megmaradnak a képviselő-testületek, s tulajdonképpen ugyanaz az apparátus látja majd el a munkát, mint korábban, de átcsoportosítással, hatékonyabb munkaszervezéssel, emberközpontúbb ügyintézéssel sokkal színvonalasabb szolgáltatást fog nyújtani. Ráadásul megszűnnek a párhuzamosságok, a szakhatóságok között korábban esetleg tapasztalt rivalizálás. És az is cél, hogy kiteljesedjen az egyablakos ügyintézés: fizikailag se kelljen sok helyre elutazni, különböző engedélyeket beszerezni egy lakossági ügy kapcsán: mindezt egy „ablaknál” lehessen megtenni. A főigazgató érdeklődésünkre azt is elmondta, megfelelő épületet még nem találtak a szegedi járási hivatal kialakítására, és Szeged címzetes főjegyzője is úgy nyilatkozott, nincs az önkormányzat tulajdonában ilyen ingatlan… Az lenne a célszerű, ha a szegedi járási hivatal az ügyintézések mostani helyszínén működhetne, például a Széchenyi téri „szürke épületben”. A főigazgató nem lát gondot abban, ha egy önkormányzati tulajdonú ingatlan ennek érdekében állami kezelésbe vagy tulajdonba kerülne.