Rogán: Rekord méretű tartalékokkal rendelkezik Magyarország
Mágori Józsefné fideszes országgyűlési képviselő meghívására Makóra látogatott Rogán Antal Budapest V. kerületének polgármestere és a Fidesz-KDNP parlamenti képviselője, ahol az ország aktuális helyzetéről tartott értékelő előadást. Csütörtöki beszélgetésünk is ekkor készült.
- Gazdasági szakemberek erős gyanakvással tekintenek arra az 1,5 százalékos gazdasági növekedésre, amelyet a kormány a jövő évi költségvetésben célul tűzött ki.
- A kormány nagyon jelentős tartalékokat tett be a költségvetésbe, pontosan azért, mert mi is azt gondoljuk, hogy van növekedési kockázat. Ez nem Magyarországon áll vagy bukik, hanem azon, hogy az Európai Unió gazdaságainak milyen teljesítménye lesz. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2009-ben még ez az ország -6 százalékos növekedést produkált, tehát jelentős gazdasági visszaesést. Tavaly sem tűnt gazdasági növekedésnek az, ami végül halovány mértékben lett belőle. Ehhez képest elérjük azt a több mint 1,5 százalékos növekedést ebben az évben, ami a közép- európai országok között egy jó átlageredménynek számít. Szeretnénk ezt az ütemet legalábbis tartani 2012-ben. Ha nem sikerül, az nem fogja felborítani a költségvetést, mert rekord méretű tartalékok vannak, mintegy 300 milliárd forint. Ennyi még soha nem volt magyar költségvetésben, még a harmada sem. A kormány és a Parlament is készen áll arra, hogy ezeket a pénzeket ne költse el. Keddi döntésével a Parlament zárolni is fogja a tartalékok nagyobb részét szeptember 30-ig. Ez azt jelenti, ha a növekedés csökkenése miatt kevesebb bevétele származik a költségvetésnek, ettől még nem kell új adókat kivetni és nem kell kiadásokat csökkenteni, a tartalékokból a kormány képes lesz finanszírozni a költségvetés hiányát.
- Hogyan kívánja segíteni a kormány a kis- és középvállalkozásokat, hiszen egyre nehezebben jutnak hitelhez, az EU-s pályázati lehetőségek pedig túl szigorúak és bonyolultak?
- A vállalkozók számára számottevő adócsökkentéseket eszközöltünk. A társasági nyereségadót csökkentettük, s ezzel nagyon jelentős forrást hagytunk a vállalkozók zsebében. A kormánynak van egy a bürokráciát és az adminisztrációt jelentősen csökkentő csomagja is. Ez megint csak könnyebbség a vállalkozások számára, hiszen nagymértékben egyszerűsítjük azt a bürokratikus rendszert, ami a vállalkozók életét körülveszi, kevesebb engedély, kevesebb beadandó papír. A harmadik könnyebbség, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül próbálunk olyan támogatási rendszert kidolgozni, amely alapvetően a jövedelemtermelő vállalkozásokat célozza meg és kisebb önrésszel jár együtt, ugyanakkor nagyobb EU-s támogatási aránnyal. Sajnos az elődeink megkötötték a kezünket. Olyan kialakult és akkreditált uniós támogatási rendszer alakult ki Magyarországon, ami 2012 végéig él, s ezen csak az új uniós költségvetésen belül 2013-tól tudunk érdemben változtatni. Ez annyiban jelentene könnyebbséget a vállalkozóknak, hogy gyorsabban és könnyebben jutnának pénzhez. Ezt a változást csak jövőre tudjuk ígérni, akkora tudunk egy új támogatási rendszert leegyeztetni és az Európai Unióval közösen felállítani.
- Elkerülheti-e az ország a leminősítést azzal, hogy ismét a Nemzetközi Valutaalap felé próbál nyitni?
- A leminősítés része az ország elleni támadásnak. Ez a veszély egyáltalán nem hárult el a fejünk fölött. Ráadásul jó néhány minősítő cég létezik, amelyik megteheti ezt a lépést. Biztos vagyok benne, hogy az összes nem fogja megtenni, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy lesz olyan, amelyik meglépi Magyarország leminősítését. Erre semmilyen indok nincsen. Az ország költségvetése a legstabilabbak közé tartozik az Európai Unióban. Azok az országok, ahol leminősítésről beszélnek (Portugália, Görögország) 7-9 százalékos költségvetési deficittel küzdenek, míg a magyar hiány ebben az évben alig lesz 3 százalék fölött, a következő évben pedig Brüsszel és az IMF szakemberei is ugyanazt mondják, hogy Magyarország tudja tartani a 3 százalék alatti költségvetési deficitet még a növekedés visszaesése esetén is. Gazdasági alapjaink szilárdak, a leminősítés indokai nincsenek meg. Mivel azonban a leminősítés, sajnos, a spekulációs támadás egyik eszköze, ezért azt nem tartjuk kizártnak, hogy lesz olyan hitelminősítő, amely leértékeli Magyarországot a közeljövőben.
- Ha bóvli kategóriába kerülünk, jóval nehezebben és drágábban fogunk a gazdaság felpörgetéséhez olyannyira szükséges hitelekhez jutni.
- A törökök 5 évig voltak ebben a kategóriában, miközben a török gazdaság tudott gyarapodni és erősödni. Nem az számít, hogy a pénzpiacok mit gondolnak erről. Annak van jelentősége, hogy Magyarország több piaci szereplő jóindulatát tudja megnyerni, mint ahány ellensége van a nemzetközi porondon. Ehhez valóban szükség van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködésre. Jobb lenne, ha Magyarország az EU-s tagságából eredően kapna ilyen védelmet, biztosítást. Ma azt kell látni, hogy Brüsszel csak az eurózóna tagállamaira tudja koncentrálni az erőforrásait, tehát azokra az országokra, amelyek az eurót alkalmazzák fizetőeszközként. A többiek nem tudnak sem Brüsszeltől, sem az Európai Központi Banktól ilyen segítséget kapni, így számukra nem marad más, mint együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal. Ez azonban egészen más természetű, mint ami 3-4 évvel ezelőtt volt. Akkor Magyarországnak hitelre volt szüksége, ma nincsen. Azért kell nekünk biztosítás, hogy a váratlan helyzeteket elkerüljük és, hogy a hitelfelárakat csökkenteni tudjuk.
- Az IMF-nek most lehet-e valamilyen kikötése, követelése, amivel beleszólhat, beavatkozhat Magyarország gazdasági életébe?
- Költségvetési értelemben nem nagyon. Sokszor találkoztam az IMF szakembereivel az előző hónapokban is. Ők a Széll Kálmán-tervet olyan intézkedésnek tartják, ami stabilizálni tudja a magyar költségvetés helyzetét. Annak végrehajtása esetén a Nemzetközi Valutaalap biztosítottnak látja a költségvetés működését, sőt még nagyobb költségvetési szabadságot is elfogadhatónak tartanának, mint az Európai Unió. Amiről kétségkívül vannak vitáink a Valutaalappal, az a bankok szabályozása, s a pénzügyi szabályozás kérdésköre. Abban viszont egyetértünk, hogy szabályozott pénzügyi rendszer kell Magyarországon. Lehetséges, hogy ennek a részleteiről egyeztetnünk kell a Nemzetközi Valutaalappal, így értelemszerűen a magyar bankrendszerrel is. Hangsúlyozom, hogy az elmúlt másfél évben sem törekedtünk háborús viszonyra. Csak az a helyzet, hogy a devizahitelesek problémájának a megoldásaként mi csak olyan javaslatokat tudunk elfogadni, ahol a bankok is vállalnak terheket. Ahol nem vállalnak, az nem megoldási javaslat. Abban a nagyon nehéz helyzetben, ami kialakult a devizahitelek miatt, valójában 3 fél ludas: egyik oldalról azok, akik a hitelt fölvették, majd akik ezeket a hiteleket adták annak ellenére, hogy tudták, milyen kockázatos hiteleket árulnak, harmadik oldalon meg az állam, amelyik engedte, hogy ezeket a hiteleket árulják, és szabályozásban nem tett ellene semmit. A három félnek együtt kell vállalnia a terheket.
- Milyen megoldásokat kínált fel a kormány számára a bankrendszer?
- Van a tehervállalás vonatkozásában a bankrendszer részéről pozitív előrelépés. A részleteiről azért nem akarok szólni, mert ezt előbb meg kell beszélni egymással. Azért van a kormány tárgyalódelegációja és a bankrendszeré, hogy megállapodásra jussanak. A kormány részéről megvan a megállapodás szándéka, de ehhez az kell, hogy azt tudjuk mondani, a devizahitelesek jelentős részénél a következő 4-5 esztendőben érdemben mérsékli a terheket.
- Elfogadható a kormány számára a bankszövetség által benyújtott megoldási javaslat?
- Vannak elfogadható pontjai, a többiről nem beszélnék.
- Kartellezéssel vádolták meg a bankokat, miközben a versenyhivatal is vizsgálódik náluk. A bankszövetség közleményében a kormány bosszúhadjáratáról beszél.
- Ha nem kartelleztek, miért idegeskednek? Jómagam is azt a hasonlatot használtam: én vagyok a belváros polgármestere, sok olyan ember van, akivel jóban vagyok, de az nem menti meg őket attól, hogy ha rosszul parkolnak, akkor a parkolóőrök meg fogják büntetni őket. Ezen én nem tudok változtatni, mert a közterület-felügyelőnek és a parkolóőrnek az a dolga, hogy a jogszabályokat betartsa. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A versenyhivatal abszolút független a kormánytól, ez a dolga, ezt fogja tenni, és ezeket a vizsgálatokat végig is fogja vinni. A bankszövetség ezt nem sérelmezheti. Nincs olyan európai ország, ahol komolyan ki lehetett volna adni egy ilyen közleményt. Maradjunk annyiban, hogy a bankszövetség közleményét egy jó szándékú, jóindulatú, de komoly tévedésnek gondolom.
