A népszámlálás a települések elitjén múlik

A népszámlálás sikeressége azon is múlik, hogy milyen mértékben vonják be a települések elitjét az összeírásba és eredményeinek elemzésébe - mondta Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai főtanácsadója szerdán Budapesten, a Népszámlálások egykor és ma című konferencián.

A KSH könyvtára és a Magyar Statisztikai Társaság rendezvényén az előadó kiemelte, a népszámlálás a települések népesedési viszonyait is feltárja, így "számlálókörzetenként is lehet majd adatokat hozni", ugyanakkor a területi közigazgatási szervek részvétele nélkül nem hajtható végre a népszámlálás. Kitért arra, amikor nem voltak még számítógépek, a településvezetők nem érzékelték, hogy a népszámlálási adatokból ők is profitálhatnak, mert akkor még nem lehetett gyorsan és egyszerűen összesíteni a helyi adatokat, az ugyanis nagyon sok emberi erőforrást igényelt volna - magyarázta. Mint hangsúlyozta: a 2013-ban újra létrehozandó járások tekintetében is ismerni kell a helyi adatokat.

Lakatos Miklós

annak a véleményének is hangot adott, hogy nem elegendő az aktuális népszámlálási adatokat közzétenni a települések szintjén, azokat - igény esetén - a több évtizeddel korábbi adatokkal is össze kell hasonlítani. Azok az adatok lényegesek leginkább a települések szempontjából, amelyek az emberek mozgásával - ingázás, vándorlás - kapcsolatosak, ezeket pedig 1970-től idősorba lehet rendezni - mutatott rá. Ahhoz, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség problémáját összefüggéseiben és helyi szinten is meg lehessen vizsgálni, szintén kellenek a népszámlálási adatok - tette hozzá a statisztikai főtanácsadó. Kitért arra, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően "lassan elérünk a hagyományos népszámlálások végéhez", és átáll az ország is a regiszteren alapuló népszámlálásra. (Ennek során nem alkalmaznak majd számlálóbiztosokat, a lakosoknak a településeken lévő regisztrálási centrumokba kell bemenniük, ahol a számítógépekbe beírják az adatokat.) Beszámolt arról, hogy Ausztria tíz év alatt át tudott állni a regiszter-alapú rendszerre, s ezzel teljesíti a hagyományos települési és területi adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket. A hatalom dolga, hogy megállapítsa a népszámlálás témáit, ennek megfelelően kérdeztek rá 1930-ban (a nagy gazdasági világválság idején) a munkanélküliségre, 1920-ban pedig azt firtatták, hogy a háború következményeként az embereknek milyen testi sérülései, fogyatékosságai voltak - közölte a KSH főtanácsadója.