A kormány optimistább a gazdaságkutatóknál

A jövő évi makrogazdasági előrejelzések szerint a kormány 1,5 százalékos GDP előrejelzése optimistább a gazdaságkutatóknál és az MNB-nél is, miközben az inflációt illetően a kormány 4,2 százalékos várakozása közelebb áll a többiek átlagához.

Szeptemberben és októberben a gazdaságkutató intézetek mellett a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is elkészítette a jövő évi makrogazdasági előrejelzését. Az adatokból kitűnik, hogy a gazdasági növekedést, azaz a GDP-t illetően a kormány optimizmusát - 1,5 százalékos növekedés - egyetlen más szervezet sem osztja, a Századvég kutatói 1,1 százalékos GDP-emelkedést várnak, az MNB és a Pénzügykutató 1 százalékot, a Kopint-Tárki csak 0,5 százalékot, míg a GKI 1 százalékos csökkenésre számít. A háztartások fogyasztását (a magánfogyasztást) illetően a kormány zéró növekedést jelez, az MNB ehhez hasonlót (+0,1 százalékot), ugyanakkor a gazdaságkutató intézetek mindegyike visszaeséssel számol, a mérték mínusz 0,6 és mínusz 3 százalék között mozog. A beruházások megítélésénél is a kormány a legoptimistább 3,2 százalékos növekedést jelezve, a Pénzügykutató 3,0 százalékot vár, a többiek inkább zérót vagy ahhoz közelítőt. Az infláció megítélésében nagyobb az egyetértés: a kormány 4,2 százalékos előrejelzésével szemben az MNB 4,7 százalékot vár, a gazdaságkutatók előrejelzésének átlaga 4,4 százalék. A GDP-arányos államháztartási hiányt a kormány 2,5 százalékban rögzítette, akárcsak a Századvég. Az MNB ennél közel 1 százalékponttal nagyobb hiányt vár, de megjegyzendő, hogy az előrejelzésnél az elemzők nehéz helyzetbe kerültek. A kormány ugyanis a költségvetési sarokszámok után jelentette be, hogy a minimálbért 92 ezer, a garantált bérminimumot 108 ezer forintra kívánja emelni, bérkompenzációs mechanizmus működtetése mellett. Ennek hatását az adórendszerre igen nehéz végigszámolni, s ennek tudható be, hogy a Kopint-Tárki például nem adott prognózist a 2012. évi államháztartási hiányra.