Jövőre kiderül, visszatértek-e Sándorfalvára a szalakótafiókák + FOTÓK

Többféle gyűrűt kaptak a sándorfalvi oktatóközpont szalakótafiókái: egy pirosat, mellyel a befogás helyét, illetve egy egyedi számsorosat, mellyel a madarat azonosítják. A szombaton elmaradt madárgyűrűzés után az ornitológusoknak gyorsan kellett cselekedniük, nehogy a fiókák a jelölés előtt elhagyják az odút.

A szalakóták egyedszáma Európa-szerte jelentősen lecsökkent, Magyarországon még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy bizonyos területeken találkozhatunk a fajjal, mert több nyugat-európai országban már nem fészkel. A Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekttel az állomány fennmaradásáért dolgozik, ennek a programnak köszönhető többek között, hogy Sándorfalván rendszeresen nyilvános madárgyűrűzéseket tartanak. A szakemberek eredetileg július 16-ára tervezték a madárgyűrűzést, a hétvégi heves esőzések azonban keresztbe tettek az eseménynek. Az elmaradt jelölést végül kedden pótolták, még mielőtt a fiatal madarak elhagyták volna a fészekodút.

Tokody Bélától

, a szalakótavédelmi LIFE+ projekt koordinátorától megtudtuk, többféle gyűrűt kapnak a szalakóták. Egy piros színűt a bal lábukra, az ornitológiai fémgyűrű fölé, mellyel a befogás helyét azonosítják; valamint egy egyedi számsoros gyűrűt. A madárgyűrűzés egyébként több mint 100 éves múltra tekint vissza Magyarországon, az európai országok sorában az elsők között kezdték el használni a hazai madarászok. Az MME Csongrád megyei titkára elmondta, a gyűrűzéssel a szalakóták életének fontosabb mérföldköveit követhetik nyomon: az elmúlt hat évben a szakemberek így tudták dokumentálni, hogy a színes madarak terület hűek, Afrika déli részéről visszatérve is a költési helyhez közel keresnek fészekalkalmatosságot. Az öreg szalakóták is hasonlóan cselekszenek, fiókáikat többnyire ugyan abban az odúban költik. Hogy a most meggyűrűzött madarak költési szempontból szimpatikusnak találják-e Sándorfalvát és környékét, az jövőre fog kiderülni.

Hazánkban elsőként a Sándorfalva határában élő szalakóta család életét követhetjük nyomon a neten. A fiókák már felöltötték tollgúnyájukat, a madarak a kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis egy-két hetet késtek vándorútjukról. A szalakótamama június 5-én, délután rakta le első tojását a mesterséges odúban, ami Tokody szerint nem kirívó eset, és nem lesz hatással a kicsik odúelhagyására sem. Mint mondta, május-júniusban a frontok és az erős szembe szél nehezítette a vándorutat, az egyik jelölt madár Bulgáriában egy hét pihenőre kényszerült. A kis szalakótákat élőben lehet követni a sándorfalvi odúból, a Filmdzsungel Stúdió jóvoltából, méghozzá

ITT

. Eddig 40 ezren voltak kíváncsiak a tollasokra, akik a Fehér-tavi Madárvárta szomszédságának egyik mintaodúját választották költőhelyül. A szalakóta gyűrűzéssel egy időben énekesmadár-gyűrűzést is tartottak, ezt a nyilvános programot immár huszadik éve rendezik meg Sándorfalva határában. A program célja, hogy az érdeklődők megismerjék a hálórendszerrel befogott énekesmadarak gyűrűzésének technikáját, valamint az ornitológusok által alkalmazott kutatási módszereket.