Beszökött Szegedre az ősz... + FOTÓK

Felöltötte őszi ruháját a szegedi táj: a fák lombjukat lerázva készítik fel magukat a fagyos évszakra, a járdákat aranysárga, barna levéltakaró borítja be. Szegedi költőnk, Juhász Gyula soraival, és fotósunk képeivel búcsúzunk a nyárias időtől és köszöntjük a lombhullató évszakot.

Juhász Gyula: Ősz

Opálos színei bágyadt ködében Leszáll reám a kora alkonyat, Kései tűzrózsák nyílnak a réten S az égen a mély csöndesség fogad. Nagy topolyafák gallya hullong gyéren És sötétben hallgat a tó S a kolomp úgy méláz a lomha légben, Mint altató. Hűs szele húz át az ősznek a réten, Fázik a lelkem, érzi a deret, Keresnék valamit a messzeségben, Kihunyt fényt, elnémult üzenetet... Oly hirtelen borult az est fölébem S az ősz oly gyorsan rámtalált, Úgy állok itt a hervadó vidéken, Mint a topolyafák.