Négy rákosi vipera költözött a Szegedi Vadasparkba + FOTÓK

Habár a Szegedi Vadaspark már régóta otthont ad a Rákosi Vipera Nap programjainak, a látogatók ezidáig csak "távolról", képeken és ismeretterjesztő előadásokon találkozhattak a veszélyeztetett magyar fajtával. Szombaton - a világ állatkertjei közül harmadikként - a szegedi is négy viperával gazdagodott.

Kíváncsi csapat gyűlt össze, hogy lássák a vadasparkok életében is egyedülálló rákosi viperák érkezését. A négy hüllő vászonzsákban érkezett Sancer-tó parti kültéri otthonába, így mától a hazai gyíkok, mocsári teknős és siklók mellett a "hungarikumnak" számító kígyót is megcsodálhatják a látogatok. "Nagy nap a mai a vadaspark életében annak ellenére, hogy látszólag nem egy nagy dologgal bővülünk. Nem tigris, nem orrszarvú, leopárd vagy elefánt érkezett hozzánk, hanem egy olyan ritka vipera, amit igazi kihívás volt megszerezni" - vezette fel a rákosi vipera átadót

Veprik Róbert

igazgató, majd

Halpern Bálinttal

, a rákosi vipera LIFE-program vezetőjével közösen kinyitották az első zsákot. Közelről már nem annyira aranyos - ez volt az egyik tízéves kislány reakciója, amikor előbukkant az első harminc centis nőstény példány. Láthatóan a vipera sem örült annyira a körülötte lévő felhajtásnak, sziszegéssel nyilvánította ki nemtetszését. A 2010-ben született állatok bár első pillantásra teljesen egyformák, az orruk körül található pikkelyszámok alapján könnyen megkülönböztethetőek egymástól. Harapása nem életveszélyes az emberre nézve, viszont kellemetlen mellékhatásokkal jár, ezért a programvezető és az igazgató is csak kesztyűben nyúlt a hüllőkhöz.

"A terrárium lesz az új otthonuk, ahol kezdetben gyakrabban mutatkoznak majd, de amint megszokják helyüket, elbújnak. Egyenes szárnyú rovarokkal táplálkoznak, a kifejlett felnőttek pedig gerinceseket, vagyis pockokat és gyíkokat esznek" - tudtuk meg Halpern Bálinttól. A rákosi vipera 1992-től természetvédelmi szempontból kiemelten védett, napjainkban csak a Hanságban és a Kiskunságban fordul elő, távol a városoktól; nagyjából 1000 körüli lehet az állomány. A gyerekek és felnőttek azt is megtudták, hogyan és mi alapján különböztethetik meg a siklófajtákat a mérges kígyóktól. Az első árulkodó jel a méret, a veszélyes magyarországi hüllők ugyanis nem nőnek fél méternél nagyobbra. Második a hátukon található cikk-cakk mintázat, amilyenhez hasonló éket kizárólag a mérges kígyók viselnek.