Nyusztokat nevelnek a Szegedi Vadasparkban

A Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja sokszor fogad menyétféle kisragadozókat, többnyire nyest kölyköket, menyéteket, ritkábban, de szinte éves rendszerességgel vidrákat. Legutóbb a nyest közeli rokonának, a nála ritkább nyusztnak négy, néhány napos kicsinyét fogadta be a Vadaspark.

Április másodikán favágás közben találtak rá a kölykökre, anyjuk feltehetően elmenekült. A Vadaspark Mentőközpontjába került 4 nyuszt - 2 hím és 2 nőstény - csak pár napos lehetett, a szemük sem nyílt még ki. Az ilyen kis állatok nevelése fáradtságos feladat, hiszen kezdetben kettő, majd négy óránként meg kellett őket etetni, pontosabban megitatni macska tejpótlóval, amely a legjobban megfelel az igényeiknek anyatej hiányában. Természetesen, a nap legnagyobb részét ekkor még alvással töltötték, viszont felébredve egyből nyüsszögve kérték a szoptatást. Ahogy fejlődtek, a szemük is kinyílt, egyre kíváncsibbá és játékosabbá váltak, ahogy ezt egy nyusztkölyökhöz illik.

A nyuszt és a nyest két közeli rokon faj, amelyek nem csak külsőleg hasonlóak, hanem viselkedésüket tekintve is. Ahol egy területen élnek, ott a jobban mászó nyuszt inkább a fák magasabb régióiban, míg a nyest alacsonyabb szinteken, illetve a talajon mozog. Az emberi települések terjeszkedésével a nyuszt kevésbé tudott kibékülni, mint a gyakorlatilag házi vadállattá váló nyest. A nyuszt az egyik legügyesebb famászó kisragadozó, amely képességére nagy szüksége van a zsákmány elejtésében, hiszen főként mókusokra és madarakra vadászik. A nyesttől a nyusztot a torokfolt színe alapján lehet leginkább megkülönböztetni, az előbbinek fehér, míg az utóbbinak sárga. Míg a nyest nem, a nyuszt védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint. A vadasparki nyusztok szépen cseperednek. A hosszabb távú cél az, hogy visszaadják őket a természetnek, egy számukra megfelelő, háborítatlan erdei élőhelyre visszavadítva.