Szóval és tettel a mellbetegségek ellen

Már több ezer éve tudunk róla, csupán harminc éve annak, hogy az első jelentős orvostudományi áttörést elérték - kezelni tudják a mellrákot. Nem gyógyíthatatlan a betegség, ha korai stádiumban felismerik, ráadásul a „felesleges kezelések” is elkerülhetőek.

Hihetetlenül hangzik, de már 5000 éve annak, hogy a világban először publikálták az emlőrákot, mégis az 1970-es évekig várni kellett az orvosi áttörésre. Hippokratész, mint az orvostudomány atyja a maga korában nem tudott másként nyilatkozni a betegségről, mint gyógyíthatatlan kórról. Hála az orvostudomány fejlődésének, valamint a nők tudatosságának mára a daganat kezelhető.

A mellrák igenis kezelhető

Tabár László

nemzetközileg elismert professzor, az emlőszűrés szakembere szeptember 13-án a Szegeden rendezett emlőrák szimpóziumon az mondta, alapvető probléma, hogy a nők többsége még mindig a múltban él, s halálos betegségként tekint a mellrákra. Félelmükben a helyett, hogy rendszeres szűrésekre járnának, inkább „struccpolitikát” alkalmazva szemet hunynak a veszélyforrás felett: elkerülik a nőgyógyászt. Pedig 40 és 54 éves kor között évente, 55 év fölött pedig kétévente ajánlott vizsgálatra járni. A professzor statisztikáiból kiderült, 1000 nőből mindössze 5-6 főnél diagnosztizálnak rákot. Ha az orvosok korán, még gyógyítható stádiumban ismerik fel a betegséget, a mell tumorosoknak is ugyan annyi esélyük van a hosszú életre, mint bárki másnak.

Így épül fel a női mell

Bár a tájékoztató anyagokból, illetve a médiából sokat tudnak a hölgyek az emlőbetegségekről, arról viszont kevesebb fogalmuk van, hogy e bonyolult felépítésű szerven belül hol és hogyan üti fel fejét egy-egy elváltozás. A női mell tulajdonképpen mirigyes állományból, valamint a formáját adó zsírból és kötőszövetből áll. A mirigyeket a tejet termelő úgynevezett lebenykék, valamint a bimbóig elvezető legalább 15 tejcsatorna alkotja. Alapvetően két hormon befolyásolja a lebenyeket, mégpedig a menstruációs ciklus előtti ösztrogén (amikor a mirigyek kitágulnak), valamint a menstruáció végi progreszteron (ez okozza a vizenyős duzzanatokat). Ezek a folyamatok minden hónapban lejátszódnak a női szervezetben, ugyanis ilyenkor készül fel a terhességre. Ha a teherbe esés megtörténik, a mell lebenykéi a tejelválasztás beindítása miatt megduzzadnak, majd szoptatás elhagyása után sorvadásnak indulnak. Egy újabb atrofizáló folyamat indul meg a menopauza ideje alatt, amikor is a mirigyek helyenként felszívódnak, s csak a kivezető csövecskék maradnak utánuk.

Hol alakulnak ki a betegségek?

A betegségekhez visszatérve azt tudni érdemes, minden hölgynek más és más felépítésű a zsírállomány a mellében. Vannak az úgynevezett zsír-, illetve tömör emlők. Utóbbiak esetében sokkal nehezebb megtalálni az árulkodó csillag alakú csomókat, melyek rákra utalhatnak. Ezek a rosszindulatú elváltozások 75 százalékban a fentebb említett lebenyekben kezdődnek, de ugyancsak itt alakulnak ki a bimbóból véres váladékot kiváltó polipok is, melyek az esetek többségében, vagyis 83 százalékban jóindulatú tumorok. A polipokra is érvényes, ha korán felfedezik, és nem burjánzik el, sebészetileg egyszerűen eltávolítható. Egy másik igen gyakori elváltozás, a ciszta tartja még riadalomban a nőket, mert gyakran a rákkal azonosítják. Valójában ez nem más, mint a tejcsatorna megcsavarodásából származó felszaporodott folyadék, ami nem tud távozni a bimbón át a külvilágba. Majdnem minden második asszonynál kialakul 50-55 éves kora között.

Nem minden rák, ami folt

„Minden rákra jut legalább háromféle jóindulatú elváltozás” - hangzott el a professzortól. Tehát nem minden mammográfiai vizsgálat eredménye a rosszindulatú tumor. Ugyanakkor fontos, hogy a nők megértsék, nem otthon a tükör előtt, hanem az orvosi szobában kell felfedezni az elváltozásokat, hogy minél előbb alapos kivizsgálásnak vethessék alá őket. Gyakorta nem csak egyfajta módszerrel, hanem mammográfiával, mágneses rezonanciával (MR), 3D-s ultrahanggal, illetve mellbiopsziával is feltérképezik a kritikus területet. Ilyenkor könnyen fény derülhet azokra a foltokra, ami a mammográfia figyelmét elkerülte, de a 3D ultrahang felfedezett. Tabár László azt üzeni a hölgyeknek, ne a vizsgálatok esetleges káros hatásaival és a velük járó fájdalommal törődjenek, hanem inkább gondoljanak arra, a sugárterápiás kezeléstől is megkímélhetik magukat, ha rendszeresen részt vesznek a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon.