A baromfihúst a magyar lakosság 97 százaléka, a sertéshúst 89 százalékuk kifejezetten kedveli, ezzel az értékkel a baromfi a burgonya mögött a második, míg a sertéshús a tizedik legkedveltebb az összes élelmiszer sorában - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet étkezési szokásokat vizsgáló elemzéséből, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.
A kutatás szerint a marhahúst a magyarok 59 százaléka kedveli, ezzel a 35., a vadhúsokat pedig 40 százalékuk, amivel ez a húsféle a 47. helyen áll a kedvenc élelmiszerek listáján. A szárnyasok és a sertéshús népszerűsége és fogyasztása hasonló méreteket ölt, marha- és vadhús viszont ritkábban és kevesebbeknek kerül a tányérjára - állapítja meg a GfK. A baromfihúst minden korosztály és társadalmi csoport egyformán szereti, ez az egyik legszélesebb körben fogyasztott élelmiszer - minden második vásárló étrendjében hetente többször, 96 százalékuk asztalán pedig kéthetente megjelenik. Nemek és életkor szerint nem mutatható ki számottevő különbség a baromfifogyasztásban, ellenben gyakoribb a szárnyashús fogyasztása a felsőfokú végzettségűek, a magukat egészségesen táplálkozóknak tartók és a rendszeresen főzők körében. Bár a húsfélék kedveltségének arányszámai meglehetősen magasak, a fogyasztás hosszú évek óta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, s várhatóan ez az elkövetkező időkben is folytatódni fog - idézi a közlemény
Dörnyei Otíliát
, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatóját. Hozzátette, a fehér húsok népszerűsége feltehetően egyrészt az egészséges életmódra felhívó kampányoknak, másrészt azok pénztárcakímélőbb árának köszönhető. A GfK szerint a vörös húsok közül a sertéshús ugyan kisebb mértékben, de a marha- és vadhús határozottan a férfiak kedvence. E húsfajták népszerűsége 30 éves kor alatt az átlagnál lényegesen alacsonyabb a vörös húsok kedveltsége, 40 éves kör fölött viszont annál magasabb. A piackutató adatai azt mutatják, hogy a 2012. július és 2013. június közötti időszakban csirkehúsból évente mintegy 14 alkalommal vásárol egy háztartás alkalmanként 2,2 kilogrammnyit. Az egyéb szárnyasok közül a pulyka-, valamint kacsafogyasztást emelte ki a GfK, melyből csaknem azonos, 6 kilogramm körüli mennyiséget szerzett be egy-egy háztartás az említett időszakban. A kacsahúsból ritkábban, évente háromszor, de jellemzően nagyobb mennyiség, 2,1 kilogramm kerül a bevásárlókosárba, mint pulykából, amiből évente négyszer 1,6 kilogrammot vásárol a lakosság. A sertéshús a magyarok egyharmadának hetente többször is tányérjára kerül, 87 százalék pedig saját bevallása szerint kéthetente eszik valamilyen sertésből készült ételt. A fogyasztási gyakoriságban a férfiak járnak elöl, 85 százalékuk hetente eszik sertéshúst, míg a nőknek csak a 67 százaléka. A sertésfogyasztásban élen járnak a fizikai munkát végzők, nagycsaládban élők, és a kisebb települések lakosai. A magasabb iskolai végzettségűek körében az átlagosnál alacsonyabb a sertéshús fogyasztása, nem igaz viszont ugyanez a marhahúsra és a vadhúsra. Míg a magyarok 10 százaléka fogyaszt csak legalább hetente marhahúst, a magasabban képzettek és magasabb jövedelműek körében ez az arány eléri a 16 százalékot. A vadhús igazi különlegességnek számít, évi néhány alkalommal kerül csak egy átlag magyar tányérjára - mutat rá a GfK. A GfK információi szerint egy háztartás 2012 júliusa és 2013 júniusa között átlagosan mintegy 30 kilogrammnyi sertést és mindössze 4,8 kilogrammnyi marhahúst vásárolt egy év alatt. Míg a hentespultnál sertésből évi 13-14 alkalommal bevásárlásonként 2,2 kilogrammnyit kér egy vevő, addig marhahúst évente háromszor vásárol alkalmanként 1,6 kilogrammnyit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.