A barnaság ára – szolárium kontra barnító krém

Vége a nyárnak, vége a bikini szezonnak, testünk barnaságából mégsem szeretnénk engedni a hidegebb hónapokban sem. A bőrgyógyászok nem győzik hangsúlyozni, hogy a szolárium kabinjában semmivel sem vagyunk nagyobb biztonságban, mint nyáron a szabad ég alatt. Portálunk Altmayer Anitával, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika főorvosával beszélgetett, aki lerántotta a leplet néhány barnulással kapcsolatos tévhitről.

Szolárium vs. önbarnító krémek – melyik az egészségesebb?

A szoláriumokban a természetes fény adottságait próbálják mesterségesen előállítani. Bár a szalonok erősen szelektálnak a Napból bolygónkra érkező sugarak típusaiból – az UV-A, UV-B, illetve az UV-C sugarakból csupán az UV-A-t reprodukálják – ez még nem jelenti azt, hogy a zárt kabinban bármivel is biztonságosabb körülmények között barnulhatunk, mint a hátsó kertünkben. Sőt,

Altmayer Anita

, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika főorvosa szerint a túlzásba vitt szoláriumozással komoly károsodásoknak és veszélyeknek tehetjük ki bőrünket. „Az UV-A felelős a kialakuló bőrrákért. Noha a fény nem égeti meg akutan a bőrt, van egy úgynevezett kumulatív dózisa. Az évek alatt felhalmozódott károsodások összeadódnak a bőrünkben, s ha ez eléri azt a dózist, amit már nem tolerál a bőrünk, így bőrdaganatok alakulhatnak ki” – így a bőrgyógyász a szalonok rejtette veszélyekről. Téves elképzelés él a köztudatban arról, hogy csak anyajegyekből alakulhatnak ki komolyabb betegségek. Tapasztalatok szerint a fénnyel ritkán érintkező területeken – mint a mellek, a fenék, vagy a szeméremdomb – megjelenhetnek bőrtumorok. Bár a médiában – pláne nyáron – a csapból is azok a hírek folynak, mennyire káros szervezetünkre az UV-B sugárzás, fontos szem előtt tartanunk, hogy a napozási szabályok figyelembevételével sokkal egészségesebb a természetes barnulás, mint bármely uniós matricával ellátott barnítógép. Ugyanis a környezeti tényezőknek meg van az az előnyük, hogy visszaverik, illetve elnyelik a Napból érkező sugarakat, szemben a szoligéppel, melyben állva direkt módon kapjuk a fényt.

Körülbelül tíz éve, hogy először megjelentek a magyar polcokon a vegyi anyagok alapján működő színezők, a barnító krémek. Olybá tűnik, a vásárlók fenntartással kezelték a termékeket, számos kozmetikai cég kivonta kínálatából ezeket a színezőket. Altmayer Anita úgy tudja, eddig még egy páciensnél sem diagnosztizáltak olyan káros bőrelváltozást, melyet ilyen készítmény okozott volna, mégis körültekintő használatra hívja fel a vásárlók figyelmét. „A barnító krémekről azt gondolom, nyugodtan ki lehet próbálni – nem tudunk róla, hogy bőrdaganatokat produkálnának. Esetleg allergiás tüneteket okozhatnak csakúgy, mint más krémek, tusfürdők, vagy testápolók”. Az elővigyázatosság kedvéért érdemes kikérni szakember véleményét.

Tévhitek innen-onnan

Ha „fellapozzuk” a böngészőt, bizony számos urbánus legendával találjuk szembe magunkat. A szegedi klinika főorvosával ezek közül csemegéztünk, majd lerántotta a leplet. Egyesek állítják, azért van szükségük a téli szoláriumra, mert a fénytől boldogabbak lesznek. Altmayer Anita szerint a valóság azonban az, hogy jókedvünkről egy hosszabb-rövidebb sétával is gondoskodhatunk, mivel a jó hangulat a szemen keresztül észlelt napfénytől függ. A szalonoktól legfeljebb esztétikai szempontból lehetünk vidámabbak, mintegy pszichés úton, de D-vitamin készleteinket nem itt fogjuk feltölteni. Kukucskálni sem ajánlott a szoláriumgép belsejében, még védőszemüveg használata közben sem. Nem biztonságos, akárhányan is állítják, hiszen az erős fényexpozíció kötőhártya-gyulladást okozhat. Egyesek praktikus tanácsként osztják meg a közösségi oldalakon és blogokon, hogy szoláriumozás előtt kenjük be magunkat önbarnító krémmel, így elkerülve a leégést. Azt azonban tudni kell, ezek a fényre érzékeny krémek olyan kémiai vegyületeket tartalmaznak, amik könnyen megégethetik az arra érzékeny bőrűeket, ráadásul nem is fednek tökéletesen, csak fokozzák a foltosságot. Talán nem is gondolnánk, de bizonyos gyógyszerek okozhatnak napégést, esetleg hólyagosodást, vagy barna foltokat. Az antibiotikum például fényérzékennyé teszi a bőrt, de számos egyéb tabletta is okozhat hasonló tüneteket. Érdemes elolvasni a betegtájékoztatót, vagy a gyógyszerészhez fordulni konzultációért. „Legkevésbé a szoláriumban dolgozók tudnak ilyen esetben segíteni. Fényérzékenyítő gyógyszer szedése mellett mindenki saját felelősségére szoláriumozzon, de vannak tilos kategóriák is” – hívja fel mindenki figyelmét a doktornő.