Igazi ritkaság, a világ legokosabb madara a vadasparkban

A nagyon ritkának számító új-zélandi kea papagáj két példányával gyarapodott a Szegedi Vadaspark állatállománya - amint arról a népszerű szegedi intézmény honlapja beszámol.

Dobozok, bakancsok, kötélre akasztott gumikerék – fura látvány fogadja a látogatót szemközt a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Oktatóközpontjával. Az amúgy takaros röpdében uralkodó látvány alapján sokan hihetik azt, hogy esetleg egy, a szemetelés káros hatásait taglaló környezetvédelmi bemutató előtt állnak. A röpdében lakó fura csőrű, nem túl színpompás madár azonban azt sejteti, hogy más a funkciója ezeknek a tárgyaknak. Ezek ugyanis a játékszerei a látszólag szürke, egyéniségét és intelligenciáját tekintve azonban rendkívül színes madárnak, az új-zélandi keának. A nemzetközi törzskönyvi program keretében ugyanis új fajjal bővült a vadaspark gyűjteménye, egy olyan területről, amelynek egyedi élővilágát kevés állat képviseli a világ állatkertjeiben. A két sziget ugyanis a különleges madarak birodalma, főleg régebben, mielőtt meghódította az ember, és a velük érkező emlősök tért nem nyertek rajtuk. A nemrégiben kihalt óriási moák, azokra vadászó hatalmas sasok, talajon bóklászó papagájok és ősi gyíkok otthonának egyik jellegzetes és számtalan történet hőseként ismert lakója a hegyi papagáj, vagy, ahogy a maori elnevezése után ismertebb, a kea. A Déli-sziget déli, hűvös hegyvidéki erdeiben és alpesi régióiban él ez a nagytermetű madár (az egyedüli magashegységi papagájfaj), amelyet a többi papagájtól jól megkülönböztet egyedi, hosszú, görbe csőre.

Mindenevő, állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Régi vita tárgya, hogy vajon megtámadja-e a nagyobb állatokat, köztük a juhokat? Bár rengeteg az anekdota ezzel kapcsolatban, hitelt érdemlő megfigyelés nagyon kevés volt. Úgy tűnik, ritkán előfordulhat, hogy hosszú csőrükkel megtépkedik a juhot, hogy hozzáférjenek a bőr alatti zsírrétegükhöz. Azonban ez nem vezethet közvetlenül az áldozatuk pusztulásához, azok többnyire vérmérgezésben, vagy a támadás elől menekülve, balesetben pusztulnak el. Mindenesetre az új-zélandi farmerek számára sokáig közellenségnek számított a kea, irtották is ennek megfelelően. Ma már mindössze körülbelül 5000 kea él vadon, jelenleg védelmet élvezve, bár évről évre fogyatkozó számban. A legfőbb különlegessége azonban a madárnak nem az életmódja, hanem a rendkívüli intelligenciája. Minden tárgyat meg kell vizsgálniuk, esetleg szétszedniük, amivel találkoznak. Főhet a feje annak, aki meggondolatlanul keás területen parkol le az autójával, mivel a madarak nekilátnak "szétszerelni" azt! Természetesen a turistáknak ez a játékosság nagyszerű látványosság, a helyieket inkább bosszantják az általuk „hegyi bohócnak” nevezett madarak. A magatartáskutatók szerint nemcsak kíváncsiak, hanem jól oldják meg a különböző problémás feladatokat is. Az állatkerti tartásuk során figyelemmel kell lenni a hiperaktivitásukra, mindig kell játékot, pontosabban játékokat biztosítani számukra. Ezért a sok doboz, csizma és sok más tárgy, amit a látogatók láthatnak a kea röpdéjében. A Szegedi Vadaspark gyermeknapi rendezvényén már találkozhatnak is a látogatók a keával, pontosabban egyikükkel a párból. Ikea, a Németországból érkezett hím ugyanis már túl van a karanténprocedúrákon, míg az Angliából érkezett tojó még nem. Ebből is kitűnik, hogy a Vadaspark egy párt fog együtt tartani a röpdében a ritka madárfajból, a sikeres szaporítás reményében. Jelenleg Magyarországon csak itt látható kea, amelyből a világ körülbelül 60 állatkertjében mindössze megközelítőleg 210 egyed él.