Nagypéntek van, Jézus kereszthalálának emléknapja

A kereszténység ezen a napon emlékezik meg Jézus kereszthaláláról. A katolikus vallás tiltja a húsevést ezen a napon, jóllakni is csak egyszer szabad ma. A néphagyomány szerint a gyásznap egyben dologtiltó nap is.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Ezen a napon tilos a hús fogyasztása, a hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól a nap folyamán. Az ünnep első nyomai a 4-5. századig nyúlnak vissza, a 8-9. században már különféle szertartások is kialakultak, amelyekben a gyász és a kereszt tisztelete mutatkozik meg. A nagypénteki körmenetek, passiójátékok is már a középkor óta jelen vannak. Az ájtatosság része a kálváriajárás, a szent sír körüli virrasztás. Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagypéntekhez több hiedelem, szokás kapcsolódik. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megmosdik a folyóvízben, azon nem fog semmilyen betegség. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek és ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen. A pénteki napot, különösen a nagypénteket általában szerencsétlennek vélték. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütöttek kenyeret, mert az kővé válna. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. A nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka pedig szerelmi jóslásokra alkalmas. A hajadon lányok megtudhatják ki lesz a jövendőbelijük.