A tervezésben látjuk a jobb élet lehetőségét

A magyarok 87 százaléka véli úgy, hogy tervezéssel közelebb jutna a boldogabb élethez - derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből.

Világszerte az emberek csupán egyharmada elégedett az életével, kétharmaduk viszont többre vágyik. A magyarokban az átlagosnál erősebb a változtatás igénye: csak egytizedük értékelése szerint jó az életük úgy, ahogy van, kilenctizedük azt szeretné, ha sorsa kedvező fordulatot venne. Az emberek 73 százaléka (a magyarok 87 százaléka) szerint a boldogabb élet záloga a tervezés, bár azok is viszonylag sokan vannak, akik szerint az élet csak úgy megtörténik velük. Az életminőség javulásához az akaraton és a terveken kívül olyan külső körülményeket is szükségesnek tartanak a megkérdezettek, mint az erősebb nemzetgazdaság, a megélhetés kedvező feltételrendszere, a szorosabb családi kötelék, valamint az étkezés és az alvás. A magyarok emellett fontosnak értékelték még az új kihívások keresése között a tanulást is. Érdekes tény, hogy a szex mint életminőség-javító tényező meglehetősen a lista végén áll, a magyarok ezt valamivel fontosabbnak ítélték az átlagnál. A világ lakosságának viszonylag kis hányada, 36 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy "az életem úgy jó, ahogy van, nem szeretnék ennél többet". Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek 64 százaléka változtatni szeretne sorsán. A vizsgálatban szereplő országok közül Magyarországon a legerősebb a jelenleginél boldogabb élet iránti vágy: a megkérdezettek 89 százaléka vélekedett így. A magyarokon kívül a dél-koreaiak, az oroszok és a dél-afrikaiak szeretnének javítani leginkább a helyzetükön. Az életükkel leginkább Szaúd-Arábia lakosai elégedettek, közülük csupán 36 százalék változtatna jelenlegi életén. Őket az indiaiak és a svédek követik, akik jobb élet iránti igénye szintén mérsékelt, csupán 40-43 százalékukra jellemző. Az emberek többsége azt vallja, hogy "jobban élni minden korábbinál nehezebb", ehhez csatlakoznak a magyarok is, akik 89 százalékban osztják ezt az álláspontot. Míg a megkérdezettek többsége úgy gondolja, "a jobb élethez tervre van szükség", 27 százalékuk szerint "a jobb élet magától bekövetkezik, ez nem olyasmi, amit tervezni lehetne". A franciák a legfatalistábbak: csak egyharmaduk hisz a tervek életminőség-javító hatásában, őket a belgák és a németek követik a sorban. Ezzel szemben az indonézek, a dél-afrikaiak és a dél-koreaiak azok, akik leginkább a saját irányításuk alatt érzik biztonságban sorsukat, ám ide sorolhatók a magyarok és a svédek is. Az emberek 80 százaléka szerint a minőségi élet komplexebb kérdés, túlmutat a fizikai vagy szellemi egészségen, erről leginkább a kínaiak, az indonézek, a franciák, a magyarok, a lengyelek és a dél-koreaiak vélekednek így. A közvélemény-kutató cég felmérése a világ 24 országában, közel 20 ezer fő megkérdezésével zajlott.