Gasztrobabonák: szilveszteri hagyományok itthon és külföldön

Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is, tartja a régi mondás. Az év első és utolsó napja nemcsak a vidám, hangos duhajkodások ideje, de évszázadok óta a legtöbb babona és hiedelem kapcsolódik hozzájuk. Nincs ez másként az ételekkel sem.

A legtöbb konyhai babona talán épp a szilveszterhez kötődik, január 1-jén szinte kötelező malacot enni. De egy nappal korábban, december 31-én épp fordítva van: tilos malacot enni. A lencsének is mindenképpen az asztalra kell kerülnie az újév első napján, de vajon miért? Összegyűjtöttük a válaszokat. A szilveszteri gasztrobabonáknak többnyire régi paraszti gyökereik vannak. Nagy jelentősége van az év utolsó napjának és az újév első napjának, mert ezek határozzák meg azt, hogy a következő évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a termés a földeken. Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következő évben. De fontos, hogy még éjfél előtt kerüljön elő, és még éjfél előtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta.

Lencsét eszünk, gazdagok leszünk

Azt sokan tudják, hogy az újév első napján lencsét kell enni. De miért is? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab, rizs, köles stb. is olyan, mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. Persze azért kell mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bőséget és a gazdagságot az újévre. A sokféle lencseváltozatot (zöld, sárga, narancssárga, fekete, indiai barna) általában színük alapján nevezik el. Jellemző a lapos, korong alakú forma, de színük mellett méretük is különböző lehet. A száraz hüvelyesek közül egyedül a lencsét nem kell főzés előtt beáztatni. Íme, egy kipróbált és jól bevált recept:

Lencse „hamis csőben”

Hozzávalók 4 főre:

lencse 200 g, sovány sertéshús, darált 300 g, vöröshagyma 100 g, olaj 40 ml, lecsó 40 g, liszt 25 g, tojás 2 db, sajt 150 g, tejföl (12%-os) 200 ml, só, bors, + babérlevél.

Készítése:

A lencsét sós vízben puhára főzzük (a főzőlébe tehetünk babérlevelet, hagymát). A darált sertéshúst a lecsóval az olajon átpirított hagymára tesszük, sóval, borssal ízesítjük, és készre pároljuk. A leszűrt lencsével összekeverjük, kikent tűzálló edénybe tesszük, és leöntjük a tejföl, tojás, reszelt sajt és liszt keverékével. Forró sütőben körülbelül 15 percig sütjük. Energiaszegényebb változat esetén használjunk zsírszegény sajtot, illetve a csökkentett zsírtartalmú tejfölt egészében vagy fele arányban kiválthatjuk kefirrel.

„Mikor szép porczogós az büre…”

A bőségvarázslási hiedelmek szerint a malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. Nézzük, milyen útmutatást olvashatunk a malacsütésről a XVI. századból, az ismeretlen szerzőtől származó „Szakács Tudomány” című könyvből. „Malacz sütve szárazon: ... az álla alatt az nyelvét is kivond, a nyakát fenn kétfelől megczövekeld, az hol meghasítod, szépen ugy vond fel a nyársra. Megsózzad, mikor megarányzod, hogy az étek elkészül... Ha az malacz nem kövér, szalonnával, sós vizzel is meg- csepegessed, mikor szép porczogós az büre, akkor add fel.” Ma már sokan otthon nem a nyársat, hanem a sütőt használják a szilveszteri malac elkészítéséhez. A megtisztított egész malac belsejét megsózzuk, kevés majoránnával fűszerezzük és körülbelül fél órát állni hagyjuk, hogy a fűszer jól átjárja. Kívülről nem sózzuk meg! A malac külső felületét hideg sertészsírral megkenjük és közepesen meleg sütőben pirosra sütjük úgy, hogy közben sörbe mártott szalonnával kenegetjük. Ha a sütő túl meleg, akkor a malac bőre felhólyagosodik. Ilyenkor a sütő hőfokát állítsuk kisebbre, és a hólyagokat szúrjuk fel. A malac farkára, fülére tegyünk zsírpapírt vagy alumíniumfóliát, hogy ne égjen meg. Ha elkészült, párolt boros vagy pezsgős káposztával tálalhatjuk. Az újesztendő első napjának menüjéből tehát nem maradhat ki a malacka és a lencse. A legtöbb helyen úgy tartják, hogy a hal is szerencsét hoz – ahány pikkely, annyi pénz. Bár manapság már az egyre közkedveltebb, sima bőrű, tengeri halakban is bíznak, mi szerint azok sem úsztatják el a szerencsét. De mit együnk szilveszterkor? Ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad esetleg hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az előző év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el.

Mikor dől a lé?

A szilveszter és az alkoholfogyasztás sokak számára szorosan összekapcsolódik. A szeszes italokat a nyersanyag, az alkoholtartalom és a technológia alapján négy nagy csoportba sorolhatjuk. A sör kis (3-6%) alkoholtartalmú, általában gabonából előállított ital. A bor 10-18% alkoholtartalmú, szőlő levéből nyert ital. A likőrök alkoholtartalma 18-40% között van és jelentős mennyiségű cukrot tartalmaznak. A pálinkafélék esetében 38% vagy ennél magasabb az alkoholtartalom. Sokáig úgy tartották, hogy a magyar borivó nemzet. Ezt az utóbbi statisztikai adatok azonban már nem támasztják alá. Az ünnepi asztalról elmaradhatatlan pezsgő olyan, másodszor is erjesztett, szénsavdús bor, amelynek a szénsavtartalma a borhoz adott cukor zárt palackban vagy zárt tartályban végzett erjesztése után képződik. A hiedelem szerint távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére – mielőtt a többiekkel koccintanak, hogy a kedvesükkel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben. A legfontosabb tanács, hogy éhgyomorra ne igyunk alkoholt. Általában a könnyű, enyhén fűszerezett, nem bonyolult ételekhez könnyű bor, a zsíros, fűszeresebb, nehéz ételekhez erősebb fehérbor vagy vörösbor illik. Hideg előételekhez nem túl illatos, száraz fehérbor ajánlott. Pecsenyékhez, füstölt nyelvhez közepesen erős bor, marhahúsokhoz sem túl nehéz bor fogyasztható, míg az angolosan sült húsokhoz, vadhús és vadas módra készült húsokhoz inkább a testesebb vörös borok dukálnak. Édességekhez jól illik például a tokaji szamorodni, tokaji aszú, pezsgő. Az alkoholtartalmú italok kellemes íze növeli az étvágyat, fokozza a gyomornedv-elválasztást, elősegíti az emésztést. Milyen hatása van az alkoholnak a szervezetre? Ez nagyon sok mindentől függ, többek között az alkohol töménységétől és mennyiségétől, az elfogyasztott étel összetételétől. Néhány deciliter bor után az ember gyorsabban reagál, de gyakrabban téveszt, önbizalma, jókedve fokozódik. Nagyobb mennyiség esetén (pl. 1 l bor vagy 1,5 dl tömény ital) a mozgás összerendezetlenné válik, az izomzat ereje csökken. Tovább folytathatnánk a sort, de nem érdemes. Nem az absztinencia kizárólagos üdvözítő voltát hirdettük, hanem a kulturált ivási szokások kialakítására szeretnénk felhívni a figyelmet. Az előttünk álló legvidámabb napokban se felejtsék el Arisztotelész szavait: az első pohár a jókedvé, a második a mámoré, a harmadik a gyalázaté. Nemcsak az asztalra kerülő étkek fontosak, vegyük sorra a kamrában a tartalékokat, nehogy üres legyen a zsíros bödön, a kávé-, a cukortartó, a lisztes zacskó az év első perceiben. Töltsük fel, mert ha teli vannak a tárolók, akkor bőségben telik majd az év, de ha üresen kongó kamrával kezdünk, akkor nem lesz teli a bendőnk az elkövetkező esztendőben.

Őrült taljánok, meztelenül fát rázó tiroliak

Ezek után lássuk, más népek hogyan ünnepelnek, náluk milyen szokásokhoz köthető szilveszter estéje és az újesztendő első napja. Az őrült taljánok az újév köszöntését is elhíresült temperamentumokhoz híven kezdik. A vacsora előtt először megunt, haszontalannak vélt tárgyaikat hajigálják ki az ablakon keresztül, mert a hiedelem szerint így helyet teremtenek az új, szebb dolgoknak az újévben. Az ünnepélyes lomtalanítás után ülnek asztalhoz, hogy elfogyasszák a lencsét kolbásszal. A hollandok úgy gondolják, hogy a szerencsét, a teljességet a kör alakú, kerek, gyűrű alakú falatok fogyasztása hozza meg. Így rengeteg különböző töltelékkel ízesített, kis kerek fánkot tesznek az asztalra, amelyet Olie Bollen (olajos labdák) néven ismernek. A görögök a kenyér vagy más tésztaféle belsejébe pénzérmét rejtenek, bízva abban, hogy a pénzes kenyér bevonzza a gazdagságot. A boraikra büszke spanyolok pedig pontban éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak el. Minden egyes ütésnél egy szem „szerencsehozó” szőlőszemet kell megenniük. Azt mondják, hogy nem egyszerű művelet minden másodpercben egy szem szőlőt szájba venni, megrágni és lenyelni. Van, aki rág egyet és nyel. Van, aki csak betömi mind a tizenkettőt a szájába és van, aki már az ötödik szem szőlőnél majdnem megfullad. Egy-egy szőlőszem az év egyes hónapjait jelöli. Ha a hónaphoz tartozó szőlőszem édes, szerencsés lesz a hónap, ha pedig savanyú, akkor bizony az nem sok jót tartogat. A tiroliak a gazdagságnál sokkal fontosabbnak tartják a férfiasságot, és úgy vélik, ha szilveszter éjjelén meztelenül megráznak egy almafát, akkor egész évben biztosak lehetnek a heves szerelmes éjszakákban. Persze a jó erőhöz étek is kell, így az almafa ruhátlan cibálása után rétest majszolnak, mivel a hosszúra nyújtott rétestészta a hosszú életet szimbolizálja. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján –, ami náluk még odébb van - nem ritka látvány, hogy több méternyi tészta lóg az aggkort remélők szájából. Ha sikerül úgy szájukba szívni és lenyelni a tésztaszálat, hogy nem törik meg, akkor hosszú életet remélhetnek. Egy valamiben szinte minden hazai és külföldi babona vagy szokás azonos: az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el. Az ez évi rossz dolgokat elvágjuk, s nem visszük át a következő esztendőre, vagyis minden rosszat, ami történt, magunk mögött hagyunk. Mi is tegyünk így!