Ha valaki rózsát kap, annak általában örül, ha tavirózsát lát, gyönyörködik benne. Ez utóbbihoz – nevéből következően – természetesen egy tó is tartozik. A vízben pedig sokféle lény lakik, de csak kevés olyan van köztük, amelyik sok időt tölt a szabad levegőn, napozással, és persze evéssel. Víz, tavirózsa és a békák, meg persze a vidéki csend… Az ugráló kétéltűek igen megosztó szerepet töltenek be az ember életében. Némelyeket utálattal tölt el, van aki iszonyodik tőlük, és van olyan is, aki egyenesen rajong értük. Ha az ember egy tavirózsákkal szépen belepett tóparton üldögélve horgászik, ráadásul a keze ügyében még fényképezőgép is van, sok szép és főleg érdekes dolgot megláthat, miközben a kapásra vár.
Kurutty, platty, loccs…
A vidéki csend sokszor más hangokra is élesíti a fület. A nagyobb csobbanások a halak fickándozását jelzik, a kisebb lottyanások pedig a békák sikeres, vagy épp sikertelen ebédjének jelei. Ha pedig a sereg nekikezd a nótának, vége-hossza nincs a koncertnek. Amíg viszont csönd van, mozdulatlanul, türelmesen ücsörögve a tavirózsa kerek tutajlevelein várnak a puha és keményszárnyú fogásokra. A horgász-fotós pedig rájuk vadászik, de szerencsére ennek a lesnek nem lesz áldozata. Nekik a türelem legyet terem…
A békák
A békák a kétéltűek osztályán belül a farkatlan kétéltűek rendjét alkotják, s mai tudásunk szerint mintegy 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Föld felszínén. A békák kivétel nélkül a kétéltűek közé tartoznak, a gerincesek törzsének abba az osztályába, amelynek átlagos képviselői életük egy részét vízben, másik részét a szárazföldön élik le. Mintegy 3500 fajukat tartják számon. Az alapvető biológiai egyezőség mellett külalakjukat tekintve rendkívül változatosak. Az egyiknek sima és nedves, a másiknak érdes vagy szemölcsös és száraz a bőre, az egyiknek hosszú, nagy ugrásokra alkalmas hátsó lábai vannak, a másik rövid hátsó lábaival inkább mászik és szökdécsel, némelyiket jól fejlett úszóhártyák segítik az úszásban, mások – ha csak lehet – kerülik a vizet. A szemölcsös bőrű, viszonylag rövid hátsó lábú, fejletlen úszóhártyájú fajok a varangyok családjába tartoznak.
A tavirózsa
A vízitök vagy tavirózsa a tündérrózsafélék családjába tartozó nemzetség, melynek egyetlen faja él Magyarországon. Tóvizekben gyökerező hínár, melynek hosszú szárában levegőztető járatok találhatók. Öt nagy sárga csészelevele és annál jóval kisebb sziromlevelei vannak. A levelek a víz felszínén úsznak, oválisak, válluk hegyesszögben mélyen bevágott. A virág sárga színű, nektárlevelekké alakult szirmokra és majdnem kerekded csészére különül, ez utóbbiak a feltűnőbbek, kívül zöldek, a belsejük sárga, melyek június–augusztusban jelennek meg a növényen. Tekintse meg a tóról készült 200Mpx-es óriásképet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.