Párt kapott a szegedi rozsomák

Párt kapott a Narvik, a Szegedi Vadaspark hím rozsomákja (Gulo gulo), a fiatal nőstény – amelyet Navarranának neveztek el – a stockholmi állatkertből érkezett a Tisza-parti városba – mondta az MTI-nek Veprik Róbert, az intézmény igazgatója.

A karantén-, majd a hosszú szoktatási időszak után már együtt látható a két rozsomák, ahogy önfeledten játszanak. A jelek szerint nagyon szépen összebarátkoztak, sokat kergetőznek és birkóznak a tágas kifutóban. Nem csoda, miután

Navarrana

alig múlt egyéves, az ötesztendős Narvik pedig felnőtt fejjel is az egyik legjátékosabb lakója a szegedi állatkertnek. A vadaspark munkatársai bíznak benne, hogy idővel, mikor egy-két év múlva ivarérett lesz a nőstény, a tenyészpár utódokkal is megörvendezteti a látogatókat és a gondozókat. A rozsomák vagy torkosborz a Szegedi Vadasparkban látható először és egyedül Magyarországon. A nagy termetű menyétféle ragadozó hírhedt harciassága és magas intelligenciája miatt is különlegesnek számít. A 70-80 centiméter hosszúságú, zömök, medveszerű testű rozsomák tömege meghaladhatja a 30 kilogrammot. Barnás színű bundája hosszú és tömött, amely jól védi a nagy hidegben is. Rendkívül erős, télen a szarvast is képes elejteni úgy, hogy felugrik a hátára, belecsimpaszkodik és átharapja a torkát. Nyáron kisebb állatokat zsákmányol, sőt növényi táplálékot is eszik. A vadászatban segíti, hogy lábujjai között bőrhártya feszül, amely megakadályozza a hóba süppedést. Nagy és erős karmai segítségével biztosan ragadja meg áldozatát, és könnyen mászik fákra, sziklákra. Az Európa, Ázsia és Észak-Amerika tundráin és tajgáin elterjedt rozsomákot a köztudat nagy étvágyúnak tartja, emiatt kapta a torkosborz nevet. Gyakran elássa élelme egy részét, s szükség esetén – akár hat hónap múlva is – visszatér megkeresni.