Téves az a feltételezés, hogy az erdészek csak irtják a fákat, holott számunkra is rendkívül fontos az ökológiai értelemben vett környezettudatosság, valamint a környezet- és tájrekultiváció, vagyis a környezet és a természet védelme. Ennek egyik szép példáját tapasztalhattuk nemrég, amikor a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola tanulói Újszeged, a Lapos néven ismert részen összegyűjtötték mindazt, ami természet- és tájidegen. A 25 erdésztanuló Garai Gergely tanár úr vezetésével közel öt órán keresztül csaknem 300 zsák szemetet szedett össze. Sajnos a kábszeresek által eldobált használt fecskendők és injekciós tűk balesetveszélyes volta miatt ez nemcsak egy egyszerű szemétszedés volt. De szinte minden előfordult az ártéri erdőben, a „zsákmányban” a mosógéptől kezdve hűtőkön át, bontott és bontatlan szeszes italok, színesfém huzalok, linóleum kötegek is megtalálhatók voltak. Az eredményes erdőtisztításról a szaktanár által készített felvételek is tanúskodnak. Sok esetben az áradáskor kerül a Tisza ártéri erdeibe a hulladék, azonban jelentős mértékben mi, szegediek is felelősek vagyunk ezért a természetrongálásért. Tölgytelepítés a családi gazdaságban
A tanulók a gyakorlati oktatás keretében valódi szakmai munkára is sor kerül, így Gyálaréten, egy családi gazdaságban kocsányos tölgy fatelepítést végeztek. A kocsányos tölgy az alföld őshonos fafajtája. Sajnos a korábban egybefüggő tölgyesek már csak nyomokban fedezhetők fel. A mezőgazdasági termelés kiterjesztése során a fakitermeléseket nem követte telepítés, pedig ez a fafajta igen ellenálló, kemény faipari nyersanyagot szolgáltat, így a mindennapi életben a bútortól kezdve a tüzelőanyagig mindig is fontos szerepet játszott a magyar ember életében. Lassan növő fafajként – erdészeti szaknyelven szólva – a vágásfordulója a termőhelyi adottságtól függően kitolódhat nyolcvan száz évig is. „A tölgyfát az erdész soha nem magának ülteti, hanem az unokáinak” – foglalta össze korábban az erdész hitvallását Garai Gergely, az iskola szaktanára. „Nekünk és a leendő erdészeknek is, a természetvédőkkel együttműködve az a feladatunk, hogy az őshonos fafajták továbbtelepítésével megteremtsük a jövő magyar erdejeinek alapját. A tölgyet a népi bölcsesség szerint fedetlen fővel, subában nevelik, ami arra utal, hogy a fényigényes fafajt kísérő fafajtákkal együtt kell telepíteni, melyek oldalról védik a fejlődő makktermőt.”