Denevérek és szürke gém a vadaspark mentőközpontjában

Csaknem öt tucat rőt korai denevér (Nyctalus noctula) és egy legyengült szürke gém (Ardea cinerea) pihent a Szegedi Vadaspark mentőközpontjába.

Miután megerősödtek, az állatokat szabadon is engedték - közölte

Veprik Róbert

igazgató. A denevéreket - szám szerint ötvenhetet - egy szegedi építkezésen, a tető bontása során találták meg a munkások. Nem hagyták sorsukra a védett állatokat, hanem beszállították őket a Vadasparkba. Valamennyien egészségesek voltak, és az évszakhoz képest enyhe idő is lehetővé tette szabadon engedésüket a vadasparki erdőben. A denevérek vagy a 44 hektáros park fáinak odvaiban bújnak el a tél hátra lévő részére, vagy valamilyen épületben keresnek menedéket az újra beköszöntő hideg miatt. A rőt korai denevér viszonylag gyakori faj, amely sikerrel telepedett meg a nagyvárosokban is. Itt telelőhelyül nem faodvakat, hanem melegebb zugokat, sőt panelréseket is választhat. Télen az enyhébb időszakokban felébredhet, időnként még ki is repül. Ha megzavarják, igyekszik gyorsan új helyet találni magának. Csakúgy, mint minden más hazai denevérfaj, rendkívül hasznos. Az állatkert mentőtevékenysége során évente több száz sérült vagy legyengült madarat fogad, majd hosszabb-rövidebb ápolás után enged vissza a természetbe. A minap például egy szürke gémet hozott be a mentőközpontba a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre Fehér-tóról. Szerencsére a madár nem sérült meg, csak legyengült a nagy hidegben. Miután "összeszedte magát", és az időjárás is enyhült, a gondozók szabadon engedték a vadasparki Sancer-tónál. A Szegedi Vadaspark, a vajdasági Palics állatkertje és a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi mentőtevékenységéhez - és az ehhez kapcsolódó állat-egészségügyi feladatok ellátásához - uniós támogatást nyert. Ez komoly segítség, hiszen az intézmény eddig kizárólag saját forrásból fedezte ezt a munkát - hangsúlyozta az igazgató.