Hasznos tanácsok a téli közlekedéssel kapcsolatban

Bár a télről mindannyian tudjuk mennyire megnehezíti az autóvezetést, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mennyire fontos ilyenkor jó minőségű gumiabroncsot használni - olvasható a Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság közleményében.

Bár a télről mindannyian tudjuk mennyire megnehezíti az autóvezetést, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mennyire fontos ilyenkor jó minőségű gumiabroncsot használni. Sokan úgy gondolják, hogy a megfelelő profilmélységű nyári gumi jó lesz még télen is, csakhogy a normál abroncsok plusz 7 fok alatt keménnyé válnak és elvesztik tapadásukat. Ráadásul ezeknek a gumiknak a mintázata nem arra szolgál, hogy extrém – havas, jeges – felületen kapaszkodjanak, hanem száraz vagy vizes útburkolatra fejlesztették ki őket. A jól ismert szabály szerint a nedves út kétszer olyan csúszós, mint a száraz; a havas úttest kétszer olyan csúszós, mint a nedves; a jeges úttest pedig kétszer olyan csúszós, mint a havas. Mindenképpen érdemes tehát ilyenkor téli gumit szereltetni a kocsira. A megfelelő minőségű kerekek csak akkor működnek megfelelően, ha az úttal való kapcsolatuk biztosított. A jó kapcsolatot a megfelelő állapotú lengéscsillapítók biztosítják. Az autó úttartása, a fékút hossza, az autó vezetési komfortja nagy mértékben függ a lengéscsillapítók állapotától. A lökésgátlók állapotát műszeres méréssel lehet leellenőrizni. Jó gumik, jó lengéscsillapítók esetében a megálláshoz a jó fék is hozzá tartozik. Fékhatásméréssel le kell ellenőrizni, hogy a fékek működése megfelelő-e. Télen az útfelület tartogat meglepetéseket a legnagyobb óvatosság mellett is. Ilyenkor a jól és pontosan működő fékrendszer nyújt csak biztonságot. Érdemes megvizsgáltatni a fékbetétek vastagságát, mert a vékony betétek mögött jobban kijön a dugattyú, és a vizes, havas időben nagyobb a korrózió veszélye, ami szintén egyenetlen fékhatáshoz vezethet. A kézifék huzalját is ellenőrizni kell, mert a sérült kézifék-huzalba bejuthat a víz, majd megfagyhat és ez elindulási problémákat okozhat. A vizes útfelület nemcsak a kocsi tapadását csökkenti, más módon is rontja a közlekedés feltételeit. Nem véletlen, hogy éppen ősszel, esős napokon vagyunk hajlamosak észrevenni a csíkosan működő ablaktörlőt is. Az előttünk haladó által felvert vízfüggöny akadályoz minket a látásban, s ha a szélvédő is gát ebben, nemcsak magunkat, az autónkat, hanem másokat is veszélybe sodorhatunk. Sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha megfelelő minőségű ablaktörlő lapátokat teszünk fel télire és az ablakmosó tartályt fagyálló ablakmosó folyadékkal töltjük fel. Télen rövidebbek a nappalok, többet kell használni a világítást. Ezért nem mindegy, hogy a fényszóró hogyan van beállítva, milyen fényereje van a lámpáknak. Fontos, hogy jól lássunk a lámpáink segítségével, és azokat rendeltetésszerűen használjuk (ködlámpát csak akkor, ha igazán nagy köd van) és másokat ne vakítsunk, ne zavarjunk. Ezért szervizben, műszaki állomásokon ellenőriztessük le a fényszóró és a tompított fényünk beállítását. Utazás során, ha a világítótestek bepiszkolódnak álljunk meg és tisztítsuk le a lámpákat, ez is a biztonságunkat szolgálja. A látószerv hibátlan működése az autóvezetés egyik legfontosabb feltétele, ezért lényeges, hogy az estleges fénytörési hibát szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigáljuk. Ősszel hamarabb sötétedik, ez további problémát jelent. Szürkületkor vagy este kevesebb fény jut a szemünkbe, ilyenkor pupillánk kitágul, látásunk kevésbé éles. A rövidlátókat ez a jelenség annyira zavarhatja, hogy esti vezetéshez erősebb szemüveget kell viselniük. A színtévesztők esti szürkületben autózva fokozottan figyeljenek a közlekedés színeire (jelzőlámpák, előttünk haladó autó féklámpája, kerékpáros hátsó világítása stb.) mert ezek a fények a színtévesztők érzékelésében beleolvadhatnak a környezetbe. Esti vezetéskor a szembejövő autó rosszul beállított fényszórója elvakítja szemünket, ellene szinte lehetetlen védekezni. Az erős fény által keltett utókép másodpercekre akadálya lehet a jó látásnak, ezért igyekszünk nem belenézni a fényszóróba, mert így a látóhártya perifériás részén és nem az éleslátás helyén, a sárgafoltban keletkezik a látáskiesés. Lassítsunk! Az idegrendszer pihent állapota feltétele az érzékszervek pontos működésének, fáradtan, kialvatlanul ne üljünk volánhoz. A sebesség a látótér beszűkülését okozza, ezért nagyon fontos, hogy valamennyi, pillanatonként változó, szinte csak egy-egy másodpercre felvillanó információ özönét a felfogórendszer jól tudja feldolgozni. Hosszú úton ne sajnáljuk az időt és 1-2 óránként pihenjünk meg. Esti vezetésnél ezt a néhány perces friss levegőn történő mozgással, tornával egészíthetjük ki, hiszen ha lecsukódik a szemünk az álmosságtól, azon a legjobb szemüveg sem segít.