Az idei évben is sok állat született a Vadasparkban, köztük igazi kuriózumok is. Közéjük sorolható az albínó Benett-kenguru, aki nem az első különleges jövevény az ugráló családban. A foltos hiénák is örvendetesen megszaporodtak, de egyelőre még rejtély, milyen neműek a rohamosan cseperedő hiénaifjak.A Bennett-kenguru
Tasmánia egész területén és Ausztrália délkeleti partsávján a bozótos területeken fordul elő, fej-törzs-hossza 90 centiméter, farokhossza 65-90 centiméter és súlya elérheti a 27 kilogrammot. Bundája a nyakon és a vállnál vöröses; vastagabb, mint sok más fajtársáé. Hátsó lába nagyon erős, nyugalmi állapotban a vastag izmos farok a lábakkal együtt egyfajta háromlábú állványt képez, ahol az állat súlya a lábakra nehezedik. A kenguru főként előre és nem felfelé ugrik. A kinyújtott farok kormányrúdként szolgál. Túlnyomórészt magányos, tápláléka fűfélék, levelek és lágyszárú növények. Az állat 12-15 évig él, az ivarérettséget 14-19 hónapos korban éri el, párzási időszaka tulajdonképpen egész évben tart. 30-40 napig vemhes, aminek a végén egy fejletlen kölyök születik, ami 6 hónapig szopik, és másfél évesen hagyja el az erszényt. Az albínó kenguru igazi kuriózum, bár a Szegedi Vadasparkban nem az első, hiszen két éve szintén világra jött egy hófehér példány, betegségben azonban még fiatalon elpusztult. Ez sajnos beigazolta azokat a balsejtelmeket, hogy a fehér szőrű egyedek érzékenyebbek társaiknál. Így a gondozók aggodalommal figyelték az állat fejlődését, abban bízva, hogy szervezete erősebb lesz. Az albinizmus örökletes tulajdonság, ami a színanyag termelődésének zavara következtében alakul ki. A természetben az ilyen kicsinyeknek nem sok esélyük van a ragadozókkal szemben, mivel élőhelyén teljesen elüt a környezettől, állatkertben azonban életben maradhatnak. Az idei fehér kenguru azonban egészséges, így egyre valószínűbb, hogy sikeresen eléri a felnőttkort. A neme is kiderült, egy hímmel bővült általa a Bennett-kengurucsapat. Bár a szaporulatnak többnyire új helyet szoktak keresni, a fehér kenguru jövőjét ezúttal Szegeden képzelik el. Hazánkban a foltos hiénák először a Szegedi Vadasparkban szaporodtak, tavaly született két kölyök, akikről utóbb kiderült, hogy nőstények. Idén is kettő született, amelyek nemét rövidesen meg lehet majd tudni, miután már levették a mintát a DNS-vizsgálathoz. A foltos hiénák neme külső szemlélő számára megállapíthatatlan, mivel annyira hasonlítanak egymásra a hímek és a nőstények. A genetikai vizsgálatok híján szinte csak úgy tudták az állatkertekben megállapítani, melyik nőstény, ha már megellett. A tavaly született foltos hiénáknak viszont új állatkertet kell keresni, hiszen túl zsúfolttá kezd válni a kifutó a kicsik cseperedésével.