Negyedmázsa hagyma megpucolása 24 perc alatt


Huszonnégy perc alatt pucolt meg negyedmázsa hagymát a csütörtökön Makón rendezett hagymapucoló verseny leggyorsabb résztvevője; s a minőség alapján a tavalyi első hely után újra diadalmaskodó végső győztes, Petrovics Józsefné is harmincegy perc alatt végzett az egy ládányi könnyfakasztó zöldség megtisztításával.
Makón és a környező településeken sok embernek nyújt megélhetést a hagymapucolás, ezért a nemzetközi hagymafesztiválhoz kapcsolódóan minden évben versenyt is rendeznek. Az indulók feladata, hogy a 25 kiló vöröshagymát a lehető legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségben és a lehető legkevesebb veszteséggel megpucolják. Az idei – a jubileumi 20. fesztivál alkalmából rendezett - megmérettetésen a legjobbak 10 százalékos veszteséggel szabadították meg héjától a hagymát, azaz a negyedmázsa alapanyagból több mint 22 kiló megpucolt hagyma lett. A versenyzők szerint a könnyfacsaró zöldség gyors megtisztításához a legfontosabb a kézügyesség, az éles kés és egy kemény fadarab, amellyel folyamatosan élezni lehet a pengét. A résztvevők elmondták, hagymapucolás közben nekik is potyognak a könnyeik, a titok azonban, az hogy nem szabad a szemet dörzsölni, csak pislogni kell, és így előbb-utóbb elmúlik a könnyezés.
Petrovics Józsefné
a verseny után az MTI-nek elárulta, négy évtizede, kilencéves korában kezdett hagymát pucolni, s minden esztendőben, amikor szezonja van, belefog - a külső szemlélőnek nem éppen könnyűnek látszó - munkába. Férjével egy nap alatt hat-hétmázsa hagymát is megpucolnak. A hagymatermesztésnek több évszázados hagyományai vannak Makón, a levéltári adatok alapján már 1760-ban nagy mennyiségben termelték e zöldséget a térségben. Az itteni hagyma az 1888-as brüsszeli világkiállításon különleges íz- és illatgazdagságával, és rendkívül magas szárazanyag-tartalmával világhírt vívott ki magának, és aranyérmet szerzett. A makói hagymát kedveltté tette a kereskedők előtt, hogy erős tömör héja miatt jól szállítható és hosszú ideig eltartható, s a kitűnő földnek, a bő tavaszi esőnek és a forró nyárnak köszönhetően vetélytársainál két-három héttel korábban érik.