(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
Az először 1977-ben megrendezett Múzeumi Világnapot május 18-án ünneplik.
1992 óta az ICOM Tanácsadó Testülete e napnak külön témát választ. Az esemény mottója: „A múzeumok a kulturális párbeszéd, a kultúrák gazdagításának és az emberek közötti kölcsönös megértés, együttműködés és béke megteremtésének fontos eszközei.” A Múzeumi Világnap szándéka szerint kiindulópontul szolgál a múzeumok alkotó törekvései és erőfeszítései számára, valamint ráirányítja a nemzetközi figyelmet a múzeumok által végzett tevékenységre. E nap megrendezése lehetőséget kínál az egész világ szakemberei számára, hogy népszerűsítsék intézményüket és reflektáljanak egy adott témára. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk előzménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma. Ezen a napon, illetve az e naphoz közeli hétvégén egy különleges rendezvénnyel, a múzeumok majálisával igyekszenek a szervezők egy kicsit közelebb hozni minden korosztályhoz a különféle tárlatokat. 1796-ban e napon született Schweidel József (Joseph Schweidel, Zombor, 1796. május 18. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú.Katonai pályafutását a császári seregben kezdte, a negyedik huszárezredben mint hadapród szolgált, később a kapitányságig vitte. Tanítója a híres Simonyi óbester volt. Harcolt a napóleoni háborúkban, ott volt többek között a párizsi csatánál is. Az 1848-as forradalom kitörésekor hazavezette Bécsből az ezredét. Ezután Bács megyében a táblabírák közé iktatták. A katonai ranglistán gyorsan emelkedett, először ezredessé nevezték ki, majd a schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. október 28-án tábornokká avatta. 1849. május 9-én Pest városparancsnoka lett. Világosnál tette le a fegyvert. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte. Ezt felesége könyörgésére „kegyelemből” golyó általi halálra változtatták, ő volt a negyedik golyó által kivégzett vértanú. 1883. május 18-án született Walter Adolph Gropius (Berlin, 1883. május 18. – Boston (Massachusetts), 1969. július 5.) német építész, a Bauhaus alapítója.Gropius, apjához hasonlóan, az építészi pályát választotta és olyan épületeket tervezett, amelyeket méltán hasonlítottak az absztrakt festményekhez. Weimarban ő alapította a Bauhaus nevű tervezőiskolát, amelyben modern és újszerű anyagoknak az eredeti felfogásban tervezett bútoroknál és épületeknél való felhasználását tanította híres művésztársaival (Johannes Itten, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij). Gropius tevékenységét a liberális Weimari Köztársaság is támogatta. A historizmussal szakított és úttörője volt a funkcionalizmusnak, az üveg-beton építészetnek. A nácik hatalomra kerülése után Gropius kénytelen volt emigrálni. Nagy-Britanniában telepedett le, majd élete további részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte.
