(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1856-ban ezen a napon született Sigmund Freud (1856. május 6., Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország – 1939. szeptember 23., London, Nagy-Britannia) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.
Sigmund négy éves volt, mikor 1859-ben a Freud család az akkori Európa egyik legjelentősebb tudományos és kulturális centrumába, Bécsben költözött. Az egyre szűkösebb anyagi körülmények közé kerülő szülők mindent elkövettek, hogy Sigmund megfelelő iskolába járhasson, ugyanis Freud ragyogó intellektusa és szerteágazó érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a zsidók karrierlehetőségei meglehetősen szűkösek voltak, így Freud a Bécsi Egyetem orvosi karára nyert felvételt. 1885-ben Freud egyetemi magántanári címet kapott, majd elnyert egy párizsi ösztöndíjat. Párizsban a hipnózis tanulmányozása segítette hozzá Freudot korszakalkotó tudományos elméletének, a pszichoanalízisnek a kifejlesztéséhez. 1886-ban Freud magánorvosi rendelőt nyitott Bécsben. Freud könyvei és előadásai hírnevet szereztek neki – de nagyon sok ellenséget is, különösen orvos kollégái köréből. Ugyanakkor maga köré vonzott számos kitűnő tanítványt – többek között Carl Gustav Jungot is –, akik a későbbiekben kiegészítették, módosították, vagy továbbgondolták teóriáját. Freud különös képességgel rendelkezett ahhoz, hogy az általa megfigyelt, elszigetelt és látszólag jelentés nélküli tünetek mögött az egész embert lássa, nagy empátiával átérezze szenvedéseit és konfliktusait, a tüneteket pedig ne csupán a személy élettörténetének, hanem a tágabb szociális és kulturális összefüggések kontextusában értelmezze. 1840. május 6-án került forgalomba a világ első postabélyege.A postabélyeg vagy egyszerű, hétköznapi nevén bélyeg, általában kis méretű, színes rajzolatú értékjegy, amelyet postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használnak, így a küldemény átvételekor a címzettnek a kézbesítésért már nem kell fizetnie. Nagy-Britanniában a 19. század elejére már annyira zavarossá vált a levelek kézbesítéséért fizetendő díjak rendszere, és olyan magasra emelkedtek a díjak, hogy a kereskedők és a tehetősebb emberek a posta kikerülésével, magánúton, esetleg felfogadott küldöncökkel juttatták célba leveleiket, ami a királyi posta számára jelentős bevételkiesést okozott. Ezért egyre többen sürgették a posta reformját, az ügy még a brit parlament különbizottsága elé is került. A legígéretesebbnek a falusi tanítóból lett főtisztviselő, Rowland Hill terve bizonyult, amelyet már 1823-ban kidolgozott. A javaslat szerint ne a címzett, hanem a feladó fizesse a kézbesítés díját, előre. Megoldandó volt még, hogy a levelekért előre fizetendő díjak lerovása céljából ne legyen szükséges minden alkalommal a postahivatalokat felkeresni. Ennek érdekében készíteni kellett egy nehezen hamisítható értékjegyet, amely előre megvásárolható, és a levélre ragasztásával hitelesen igazolható a postai díj kifizetése. Végül az első bélyeg, a „Penny Black” az ifjú Viktória királynőt ábrázoló emlékérméje alapján készült. 1915-ben ezen a napon született George Orson Welles (Kenosha, Wisconsin, USA, 1915. május 6. – Los Angeles, Kalifornia, USA, 1985. október 10.) rádiós, színész, színházi és filmrendező, a huszadik század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban.A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás, majd egy 1941-ben forgatott mozifilm emelte. Welles 1937-ben saját színházat alapított New Yorkban Mercury Theater néven. 1938-tól kollégáival közösen heti műsoridőt kapott a CBS országos rádiófrekvenciáján. A műsorban Welles és társulata klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adta elő. Még ugyanazon év utolsó októberi adásának keretében H. G. Wells: „Világok harca” című klasszikus fantasztikus regénye került terítékre – olyan átérzéssel, hogy országszerte hallgatók milliói hitték valóságnak a földönkívüliek invázióját, s a kontinensnyi ország számos pontján kitört a pánik. Az eset a Föld szinte minden országában a címlapokra kerül, Welles rádióműsorát pedig felvásárolta a Campbell Soup nagyvállalat. 1939-től Welles Los Angelesbe tette át székhelyét. Kiszállt híressé vált rádióműsorának szerkesztéséből, és 1941-ben elkészítette az „Aranypolgár” („Citizen Kane”) című filmet. A mozgókép forradalmi koncepcionális újdonsága, hogy egy főszereplő egyidejűleg történő rendkívül sokféle megítélésére törekszik, a történet különböző szereplőinek szemszögéből. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmából minden idők 12 legjobb filmje közé választották. Fél évszázaddal később, az ezredforduló globális szavazásain pedig minden idők legjobb filmjévé nyilvánították.
