Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Bulvár

Névforduló: aki kihúzta a gyufát...

Névforduló: aki kihúzta a gyufát...

2010. május 17., hétfő
Névforduló: aki kihúzta a gyufát...

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1817-ben ezen a napon született Irinyi János (Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.

Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte. 19 éves korában már a bécsi műegyetemen tanult kémiát. 1839-ben visszatért Magyarországra és belevetette magát a magyar tudományos életbe. Amikor hazatért és látta, hogy mint tanár, aligha jut tanszékhez, Budapesten gyújtógyárat alapított. Folyamodványát 1840. április 8-án adta be a városhoz, amelyben „oly gyújtófácskák” készítésére vonatkozó találmányára kért engedélyt, amelyek fellobbanásukkor: „nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak.” A gyár fellendült és naponta félmillió gyufát gyártott. Vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék a jól menő gyárat, s Irinyi – a zajtalanul gyúló foszforos gyufa felfedezője – nem lehetett a városkapitány és a városi tanács szeszélye folytán gyufagyáros, a gyárat kénytelen volt eladni. Találmányát a magyar születésű vegyész képzettségű Rómer István gyufagyárosnak adta el. 1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőpor és ágyúöntöde vezetésével. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. 1892. május 17-én halt meg Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.Cseh-morva származású, német anyanyelvű, ízig vérig katona családban született. A család felmenői között több hadmérnök, tiszt, tábornok is fellehető. Anyja korai halála után nagybátyja császári és királyi huszár főhadnagy lévén igazi hazafias nevelésben részesítette. Tanulmányait szülővárosában a temesvári piaristáknál, majd Kecskeméten, később a szegedi piaristáknál végezte. 1838-ban lépett hadapródként egy tüzérezredbe, majd apja, de főként nagybátyja befolyását latba vetve először a magyar királyi nemesi testőrségbe, végül a bécsi gárdába sikerült bejutnia. A Bécsben töltött évek nagy jelentőséggel bírtak további katonai karrierjében, hiszen ott főhadnaggyá léptették elő. A gárdában ismerkedett meg Görgey Artúrral, akivel ettől kezdve szoros barátság kötötte össze. 1847-ben főhadnagyi rangja megtartása mellett leszerelt. 1848. május 19-én megbízást kapott, hogy Erdélybe utazzon a székely katonaság mozgósítására. Visszatérése után századosaként részt vett a délvidéki harcokban. Batthyány Lajos kinevezte Komárom várának erődítési és tüzérségi parancsnokának. Létfontosságú volt, hogy a jelentős erőd a magyar alkotmányhoz hű csapatok kezén maradjon és Klapka egyik feladata volt ennek biztosítása. 1949-ben ezen a napon hunyt el Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged, 1884. augusztus 4. – Budapest, Józsefváros, 1949. május 17.) költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár.A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása – többek között – a barátaira, Bartókra, Kodályra. 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója és az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa volt. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. Költői pályája A Holnap antológiában közölt verseivel indult és publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában című film. Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve – különösen filmesztétikai munkássága – a méltó helyére. Saját műve alapján, a librettójából készült a Kékszakállú herceg vára című opera, a Fából faragott királyfi című balett (Bartók Béla), Cinka Panna (Kodály Zoltán).
Névforduló

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo