A közhiedelemmel ellentétben április 4-én még nem értek véget a II. világháború harcai sem a trianoni, sem a történelmi Magyarország területén, és nem volt szó semmilyen felszabadulásról. Viszont ezen a napon született a transzformátor magyar feltalálója, e nap halt meg a gépjármű fejlesztés egyik legnagyobb úttörője, és a világ legnagyobb katonai szövetsége is április 4-én alakult meg.
1853-ban ezen a napon született Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola. 1872-ben iratkozott be a Királyi József Műegyetemre, ahol negyedévesen már az akkor fiatal tudománynak számító elektrotechnikáról tartott. Egyik ilyen előadásán figyelt fel rá a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár vezérigazgatója és rábízta a Ganz gyárban 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését. Itt néhány hónap alatt Zipernowsky tervei alapján készítették el az öntőműhely világításához szükséges első egyenáramú dinamót. Déri Miksa 1882-től lép a gyár szolgálatába, és Zipernowskyval együtt még ugyanebben az évben öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatnak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására. 1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú váltakozóáramú generátort mutattak be, amely a váltakozó áramú rendszer fejlődésében úttörő lépés volt, és méreténél fogva is általános feltűnést keltett. A gép később évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta. 1885-ben Déry, Zipernowsky és Bláthy szabadalmaztatta legnagyobb jelentőségű munkáját, a zárt vasmagos transzformátort, amivel a váltakozóáramú Ganz-rendszer diadalútja kezdődött. Legnagyobb sikere a Róma városát ellátó Tivoli Erőmű és távvezeték létesítése volt 1892-ben. 1929. április 4-én halt meg Carl Benz (Karl Friedrich Michael Benz, eredeti nevén Karl Friedrich Michael Vaillant) (Karlsruhe, 1844. november 25. – Mannheim, 1929. április 4.) német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője. 1885-ben megépítette kétütemű gázmotorját, 1886-ban pedig bemutatta már egy lóerős, négyütemű motorral hajtott, háromkerekű járművét. Sok gépjárművel kapcsolatos szabadalmat jegyzett és tökéletesítette a villanygyújtást is. 1883-ban alapított cége, a Benz & Cie, Rheinische Gasmotorenfabrik, 1926-ban egyesült a Daimler Motorengesellschafttal, létrehozva a Daimler–Benz AG-t. Két évi munka után, 1879 elején készen állt első motorja. Számos szabadalmat kapott és új üzleti kapcsolatokat szerzett, amelyek révén gázmotorgyárat alapított Mannheimben. Gottlieb Daimlerrel szemben, aki csak a motort állította elő, Karl Benz a megfelelő jármű kialakításáról is gondoskodott. Nem véletlen, hogy a benzinüzemű személygépkocsi feltalálójának a műszaki történetírók túlnyomó többsége világszerte Karl Benzt tartja. Cége, a világ első autógyára, 1886-93 között 69 autót készített. 1949 április 4-én alapították meg Washingtonban az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetségét. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye volt. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik. A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét, mely a hidegháború megszűnésével felbomlott. 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt ország, így, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállamai (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia is a NATO tagország lett.
