(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1521-ben e napon halt meg Ferdinand Magellan (portugálul: Fernão de Magalhães, feltehetőleg Porto, 1480 – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója.
Annyit tudni róla, hogy 1480 körül született, valószínűleg Portóban. Családja a nemesség negyedik fokán állt, így saját címert viselhetett és beléphetett a királyi udvarba. A déli tengereken hajózó kormányosokat, kapitányokat kérdezett ki; a király titkos levéltárában végigkutatta a szigorúan őrzött portolanikat (parti térképeket), és a legutóbbi brazíliai expedíció hajózási naplóit. Ez idő tájt sokan keresték Panama környékén az átjárót a Csendes-óceánra. Az átjáró megtalálása, a távol-keleti fűszerszigetek keletről való elérése volt Magellán álma is. A nürnbergi kozmográfus, Johann Schöner 1515-ben készített földgömbje már jelöl egy szorost a déli szárazföld, Amerika (Brazília) és Alsó-Brazília között. Egy portugál hajózási hivatalnok jelentése szerint egy portugál hajó a 40. szélességi fokon egy Jóreménység fokához hasonló fokot talált, ami mögött a másik óceán található. Magellán titka tehát ugyanúgy tévedés volt, ahogy Kolumbusz utazása is Toscanelli hibás földkerület-számításán alapult. 1519. november 29-én elérték a brazil partokat, majd 1520. január 10-én a mai Montevideót, a La Plata hatalmas torkolatát a 40. szélességi foknál, ahol Magellán az átjárót sejtette. Jóval délebbre kellett hajóznia, hogy végül 1520. november 28-án megtalálják a sosem járt új tengert, a Csendes-óceánt. A Magellán-szorost csakhamar rettegve kerülték veszélyei miatt, sőt, 38 évvel felfedezése után már úgy beszéltek róla, mint járhatatlan útról. Magellán álma, a kelet felé vezető kereskedelmi út csak néhány cethalász és merész vitorlás által maradt használt, és amikor 1913 őszén megnyitották a Panama-csatornát, a Magellán-szoros végleg fölöslegessé vált. 1791-ben ezen a napon született Samuel Morse (teljes nevén Samuel Finley Breese Morse, Charlestown, 1791. április 27. – New York, 1872. április 2.) amerikai feltaláló.Egy kálvinista lelkész első gyermekeként született. Nem tudós, hanem (festő)művész volt, méghozzá képzett. 1810-ben diplomát szerzett a Yale Egyetemen. 1811-től 1815-ig Angliában élt, majd a következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portrékért rajongott. 1832-ben tért vissza Amerikába, ahol mint a festés és rajzolás professzora dolgozott. Az elektromágnesekről egy hazafelé tartó hajón hallott, s ezek után maga is elkezdett foglalkozni a művészettől távol álló témával, s ez volt az első lépés az elektromos telegráf felé. Morse-ra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszerre, amely először lehetővé tette ennek használatát. A kódot ma is használják, bár a vezetékes telegráfia mára utat engedett a vezeték nélküli kommunikációnak. 1852. április 27-én született Szántó Kovács János (Hódmezővásárhely, 1852. április 27. – Hódmezővásárhely, 1908. június 8.) földmunkás, a magyarországi-és hódmezővásárhelyi agrárszocializmus vezetője.A három elemi elvégzése után a korabeli szegény ember életútja várt reá: kiskanász, béres, később napszámos. Függetlenségre vágyó természete nem tűrte a napszámosélet kiszolgáltatottságát, ezért beállt kubikosnak. 1885-ben, állami szolgálat után nézett: rövid ideig börtönőr, majd rendőr. Miután a rendőrségtől fegyelmi úton eltávolították, ismét a keserves kubikossors következett számára. Rádöbbent a társadalmi egyenlőtlenségekre, s ez gondolkodó emberré tette. Ekkoriban hallott a szocialista tanításokról. Az Általános Munkás Olvasóegyletben a szociáldemokrata röpiratokat és kiadványokat olvasták és magyarázták. 1894-ben a május 1-jére készülő szocialistákat a városi karhatalom provokatív úton akarta leszerelni, ezért az egylet iratait és könyveit lefoglalta. 1895. március 5-én kezdődött meg Szántó Kovács János és 123 társának pere a városháza közgyűlési termében. Szántó Kovács a tárgyaláson is szocialistának vallotta magát. A dualizmus osztálybírósága ötévi börtönnel sújtotta. Élete utolsó éveiben ismét kubikra járt. Haláláról országszerte megemlékeztek a lapok. Szobrok és intézmények őrzik emlékét. Róla kapta nevét többek között az orosházi Szántó Kovács János Múzeum, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskola és a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János utca is.
