(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1931-ben ezen a napon született Hédervári Péter (Budapest, 1931. április 29. – Budapest, 1984. június 27.) geológus, amatőrcsillagász, újságíró, író.
Jelentős hatású csillagászati ismeretterjesztő könyveket írt. Amatőr csillagászként egyik kedvenc területe a Nap volt. A Hold déli pólusának közelében egy krátert neveztek el róla egy amerikai bolygókutató javaslatára (Hédervári-kráter). Geofizikus, publicista, amatőrcsillagász, több hazai és külföldi tudományos társaság tagja. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa (1952-63). A budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen szerzett diplomát, majd itt is doktorált. 1968-tól az Élet és Tudomány rovatvezetője. Főként a Hold és a Föld-típusú bolygók fizikájával foglalkozott. Igen nagy tudománynépszerűsítő tevékenységet folytatott, ismeretterjesztő cikkei a napilapok és heti, illetve havi magazinok hasábjain a föld- és csillagászati tudományok számos területről tájékoztatták az érdeklődőket. Több könyve is megjelent (Amiről a Föld mesél, Amiről a Hold mesél, A Vénusz és a Mars ostroma, Mi újság a Földön, Csillagunk a Nap, A Naprendszeren innen és túl, Üstökös kutatás az űrkorszakban, Képes csillagvilág, Ismeretlen Naprendszerünk). 1979. április 29-én indult meg az első szegedi trolibuszjárat.Szeged villamosüzemű tömegközlekedésében fontos szerepet játszanak a trolibuszok, melyeket a Szegedi Közlekedési Társaság üzemeltet. Az 1960-as években az olcsó üzemanyagár, és a buszok „pályafüggetlenségének” köszönhetően előtérbe kerültek a robbanómotoros tömegközlekedési eszközök a villamosüzeműekkel szemben, és nagyon sok városban, köztük Szegeden is elkezdték felszámolni a villamosvonalakat. Azonban a hetvenes években bekövetkező olajárrobbanás, és a környezetvédelem egyre fontosabbá válása ismét a villamosüzemű járműveket helyezte előtérbe. Nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek, és a meglévő villamosvonalak mellé új trolivonalak is kerültek. Nagyrészt szovjet gyártmányú ZIU és magyar Ikarus trolik látták el a feladatukat Szegeden. Mára azonban ezek elavultak és kivétel nélkül átadták helyüket a nagyobb részben használtan vásárolt, de korszerűbb Škoda, illetve az SZKT által trolibusszá átalakított Mercedes és Volvo buszoknak. Az SZKT 2003-2006 között egy igen jelentős méretű helyi közlekedésre alkalmas buszflottát hozott létre annak ellenére, hogy nincs is tényleges az SzKT által kiszolgált autóbuszjárat. A 8-as hivatalosan trolipótló viszonylat 2006 óta, és előreláthatólag 2010-ig az is marad, ekkorra készül el a felsővezeték a Klinikákig. A flotta kiépítésének legfőbb indoka az volt, hogy az SZKT előre tervezve a várható jelentős felújításokkal, átépítésekkel és az ezekkel együtt járó forgalomkorlátozás okozta szükséges pótlásokkal gazdaságosabbnak találta használtan beszerzett saját buszok használatát, mint a Tisza Volántól való bérlést. 1980-ban e napon hunyt el Alfred Joseph Hitchcock (London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi „Hitchcock-filmnek”. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit. Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően Hollywoodba települt át, önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette. A ’40-es évektől kezdve Hitchcock visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobb filmjei. Többek között a Hátsó ablak, a Szédülés, Észak-Északnyugat, Psycho, Madarak klasszikus filmekké váltak. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak és jellegzetes humorral fűszerezettek. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel. 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is.