Április 27-i Névfordulónkba visszatérnek a Széchenyiek, ezúttal a legnagyobb magyar édesapjának születéséről emlékezünk meg, aki fiához hasonlóan, szintén jelentős személyiség volt. Emellett megemlékezünk még Oskar Schindler születéséről és Gavrilo Princip haláláról is.
1754-ben ezen a napon született sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ferenc János József (Fertőszéplak, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) Somogy vármegye főispánja, főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, a legnagyobb magyar édesapja.II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa volt. 1786-ban például a pécsi kerület királyi biztosa lett, de amikor a császár a rendi alkotmányt meg akarta szüntetni, minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult. 1802. november 25-i dátummal 11884 nyomtatványból, 15000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Mindezek előtt elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, amiből egy-egy példányt külföldi tudományos intézeteknek is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozott a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1908-ban e napon született Oskar Schindler (Zwittau, Szudétavidék, Osztrák–Magyar Monarchia, 1908. április 28. – Hildesheim, Németország, 1974. október 9.) szudétanémet gyáros. Gyermekkorában egy zsidó rabbi családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. Schindler családja az egyik leggazdagabb család volt Zwittauban, azonban a családi cég a gazdasági válság idején csődbe ment. 1939-től a Német Nemzetiszocialista Munkapárt (NSDAP, „Náci Párt”) tagja lett. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet az SS-ből, és a Gestapóból. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat – és vagyonát – használta fel arra, hogy embereket mentsen. Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be, és megszerzett egy zománcozó üzemet. Az üzem közelében működött a Plaszow-gettó. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta. Kapcsolatainak köszönhetően elérte, hogy az alkalmazottainak nem kellett a gettóban lakniuk, hanem az ő saját munkásszállóiban. A gyárban teljesen más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a náci katonák nem léphettek be az üzembe. 1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Mikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket Schindler magával vitt az új gyárba. A lista 1098 nevet tartalmazott. Az új üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondat lett belevésve: „Aki egy életet is megment, megmenti az egész világot”. 1918. április 28-án halt meg Gavrilo Princip (Obljaj, 1894. július 25. – Theresienstadt, 1918. április 28., akkori Osztrák–Magyar Monarchia, ma Terezín, Csehország) szerb soviniszta, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni Szarajevóban elkövetett merénylet végrehajtója. Amikor kihirdették, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse 1914 június végén Szarajevóba látogat, a szerb királyi titkosszolgálat merényletet szervezett ellene és három ügynököt küldött Szarajevóba, akiknek pisztolyt, 2-2 bombát és egy kis cianidot is adott. A szakszerűtlen biztonsági intézkedések miatt mindnyájan zavartalanul bejuthattak a városba, és elhelyezkedhettek a trónörökös tervezett útvonala mentén. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége, Chotek Zsófia grófnő vonattal érkeztek Szarajevóba. A hivatalos program végeztével, a főherceg kívánságára a helyőrségi kórházba indultak, de az autó sofőrje, akit nem tájékozattak az útvonalváltozásról, rossz útra fordult. Ez alkalmat adott az ott várakozó Princip számára, hogy betöltse a pisztolyát és két lövést adjon le az autó utasaira. Ferenc Ferdinándot és feleségét halálos találat érte. A vezető a katonai kormányzói palota felé vette az irányt, de mire odaértek, már mindkét áldozat halott volt. Princip maga ellen fordította a pisztolyt, de lefogták, így nem tudta megölni magát. Bíróság elé állították, tettéért 20 év börtönbüntetést kapott. A merénylet után súlyos politikai válság alakult ki, amelynek nyomán a Monarchia kormánya ultimátumot küldött a szerb kormánynak. Ennek elutasítása után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba a nagyhatalmak is beavatkoztak, és kirobbant az I. világháború, amelynek végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, területének jelentős részét az 1918-ban szerb vezetés alatt megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szerezte meg.
