(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1814-ben ezen a napon született Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest. 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán 1834-ben vándorszínésznek állt, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Báthori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között, ahol megírta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra. 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. 1926. április 21-én született II. Erzsébet (eredeti nevén: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia uralkodója, a Windsor-ház tagja.Édesapja a későbbi VI. György brit király, édesanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon, a későbbi Erzsébet anyakirályné volt. 1937-ben édesapját VI. György brit király néven koronázzák királlyá, ezzel Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lép elő. Már trónörökösként elkezdett készülni feladataira, majd trónra lépésének első napjától kezdve a királynő az új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához, körbeutazta a királyságot. A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni. Uralkodásának negyedik évtizede két komoly konfliktust hozott: 1982 áprilisában brit csapatokat küldtek a Falkland-szigetekhez, majd 1991 januárjában a Perzsa-öbölhöz vonultak, hogy a koalíciós együttműködés keretében segítsenek kiűzni a megszálló iraki hadsereget Kuvaitból. A királynő uralkodásának az ötödik évtizede bevezetett egy új századba és a harmadik évezredbe. A királynő olyan országokba látogatott el, ahová korábban nem gondolták lehetségesnek, a keleti blokk korábbi országait beleértve, így többek között Magyarországra is eljött. Ez az évtized sok szomorúságot is hozott. Diana hercegné 1997-es tragikus halála mélységesen megrendítette a királyi családot. 2002-ben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját, ilyen hosszú uralkodási idővel csak egy maroknyi brit uralkodó dicsekedhet. Ma már az uralkodó hatalma inkább névlegesnek mondható, mint tényleges, hiszen a hatalom a miniszterelnök és a parlament között oszlik meg. Bár vétójoga van az egyes törvények elfogadásában, ezzel a jogával még nem élt. A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. 1850-ben e napon halt meg ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835-36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. 1838-ban a pesti árvízben életeket mentett, ezért kapta az árvízi hajós nevet. A perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni, de két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére kiengedjék. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én az igazgatótanács tagjává és 1831. február 15-én vidéki tiszteletbeli taggá választotta; több vármegye táblabírája is volt. Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása és a földművelés, állattenyésztés körül.
