(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
E napon született Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt (Velence, 1725. április 2. – Dux, Csehország, 1798. június 4.) velencei kalandor, író.
Kalandos élete során megfordult Európa jelentős városaiban, többek közt Magyarországon is. Anyja színésznő volt. Mivel effajta származását élete során gyakorta nem lett volna szerencsés felfedni, később családfát hamisított magának, mely későközépkori spanyol ősökig nyúlt vissza. A társasági életbe egy velencei nemes vezette be, aki mind anyagi, mind szellemi gyarapodását támogatta. Botrányos életvitele miatt a velencei hatóságok szabadságvesztésre ítélték az Ólombörtönbe, ám innen megszökött. A vádak között szerepelt a hamis kártyázás, a vallástalanság és a fekete mágia is. Ezután Párizsban élt, itt ő szervezte meg a királyi lottót, mely jelentős anyagi jólétet hozott neki. Később az élet visszasodorta Velencébe, ahol immár az inkvizíció oldalán kémkedett. Élete végén a Wallenstein grófok csehországi Dux kastélya könyvtárában dolgozott, és itt írta meg - valóságtartalmát tekintve kétes - emlékiratait, melyben azt állítja, élete során több mint száz nővel volt intim kapcsolata. Április 2-án látta meg a napvilágot Hans Christian Andersen (Odense, Dánia, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.), valószínűleg a leghíresebb dán költő és meseíró.Hans Christian Andersen apja szegény cipész volt, akinek 1816-os halála után abbahagyta az iskolát, és otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük William Shakespeare műveit, akinek összes színművét kívülről megtanulta, és fabábuival a maga készítette játékszínházban el is játszotta azokat. Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik. „A király új ruhája”, a „A rút kiskacsa” vagy „A derék ólomkatona” úgy beleépült az európai olvasók köztudatába, hogy már arra se szokás gondolni, hogy ezeket is Andersen írta. Érdekes, szemléletes és igen pontos útirajzai pedig földrajzi szakkönyvek forrásművei lettek. Öt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Tiszteletreméltó II. János Pál pápa (latinul: Ioannes Paulus PP. II, olaszul: Giovanni Paolo II, lengyelül: Jan Paweł II), született Karol Józef Wojtyła (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.), a Katolikus Egyház feje 1978-tól haláláig.II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust, szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápának”. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
