(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”. Ezúttal II. Józsefről, az Uránusz felfedezéséről és a pesti nagyárvízről olvashatnak.
1741-ben ezen a napon született II. József (Bécs, 1741. március 13. – Bécs, 1790. február 20.) osztrák főherceg, Mária Terézia és I. Ferenc császár legidősebb fia. 1765-től német-római császár, 1780-tól magyar és cseh király, az első uralkodó, aki a Habsburg-Lotaringiai-házból származott. Mindjárt élete kezdetén, 1741. szeptember 11-én a nagypolitika részesévé vált: a hiedelem szerint az osztrák örökösödési háborúban a magyar rendektől segítséget kérő Mária Terézia a kis Józsefet karján vitte Pozsonyba, a rendi országgyűlés elé. 1765-ben anyja társuralkodója lett a Habsburg Birodalom élén, ám az erős akaratú Mária Terézia nem hagyta beleavatkozni a saját politikájába. József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről, emiatt nevezték el „kalapos királynak”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Mivel azonban hatalmas iramban ontotta a rendeleteket – 10 év alatt 6000-et, naponta átlagosan kettőt – az államapparátus már csak a mennyiség miatt sem tudta azokat végrehajtani. Sok intézkedése valóban ésszerű és hasznos volt, de sértette a hagyományokat (például a koporsós temetés tiltása gazdasági okokból) vagy egyszerűen végrehajthatatlan volt (például a női divat korlátozása). II. József császár és király halála előtt minden Magyarországot érintő rendeletét visszavonta 3 kivételével: a türelmi rendelet, a jobbágyrendelet és az alsópapságot támogató rendelet érvényben maradt továbbra is. 1781. március 13-án pillantotta meg először az Uránusz bolygót Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag. Nem tartott sokáig, mire a csillagászok felismerték e felfedezés jelentőségét. Herschel eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus (György csillaga) név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén, végül Uránusznak nevezték el, ami így jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába. Herschel hat évvel később felfedezte az Uránusz két legnagyobb holdját: a Titániát és az Oberont. Az Uránusz légköre nagyrészt hidrogénből (83%) és héliumból (15%) áll. Kevés metánt (2%) is tartalmaz, amely az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány kékeszöld színű. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak. Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek. Március elején Bécsnél és Pozsonynál kezdetét vett az olvadás, a folyó zajlani kezdett. A sekély medrű, szétágazó, zátonyokkal és szigetekkel teli Dunán az árhullám és a jég csak lassan tudott levonulni. A sekélyebb részeken jégdugók alakultak ki, a jég rövid idő alatt feltorlódott és a folyót visszaduzzasztotta. A Duna március 15-i tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz, ugyanis itt húzódott a Dunának egy, a többi városrésznél alacsonyabban fekvő, kiszáradt ága. Korabeli adatok tanúsága szerint az áradás összesen 2281 házat pusztított el a pesti oldalon, 827-et súlyosan megrongált, 1146 maradt épségben. A budai oldalon a kár jóval kisebb mértékű volt, ugyanis a házak túlnyomó rész magaslatra épült, így a víz nem érte el azokat. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, többségükben pesti lakosok. 22 ezren mindenüket elveszítették. A kereskedőknek a március 19-i József napi vásárra felhalmozott árukészlete tönkrement, ami rendkivül súlyos veszteséget jelentett számukra. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer megsérült. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió forint között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt. 
