Bulvár

Névfoduló: Arany Jánostól a Pioneer-űrszondáig

Névfoduló: Arany Jánostól a Pioneer-űrszondáig

2010. március 2., kedd
Névfoduló: Arany Jánostól a Pioneer-űrszondáig

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1817. március 2-án született Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő.

Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták. János a család tizedik gyermeke volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született „Az elveszett alkotmány” című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának. Szalontai iskolaéveinek végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon, de mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, ezért 1834-ben Kisújszállásra ment egy évre tanítónak. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Vágyai azonban nem tanítói pályára szánták, és 1836 februárjában elhagyta a kollégiumot. Tanárait meglepve egy debreceni színtársulathoz csatlakozott, így vándorolni kezdett a társulattal, és megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort. Arany János 1845-ben kezdte írni az „Elveszett Alkotmányt”, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, és a pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. A bíráló szavak további munkára késztették Aranyt. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajakain élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen”. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg, hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. 1847-ben készítette el a Toldi estéjét és mellette a Murány ostromát. Petőfivel szoros barátság alakult ki, levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1851-től Arany tanárkodott a nagykőrösi református gimnáziumban. 1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés tizenkét énekben, amelynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. Élete végén Arany nagyobb vállalkozásai közül csak a Toldi szerelmét fejezte be. Aranyt a bukott forradalmi korszak írójának szokás tartani. Igaz, a forradalom alatt lapot is szerkesztett (Nép Barátja), a szabadságharc ügye mellett végig kitartott, s mélyen átélte a bukás tragikumát, rezignációja világlátásából is szervesen következett. Ezt tükrözik a Toldi estéje és A rab gólya is. 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét. 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én hunyt el, majd 24-én temették el. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben alussza örök álmát. Ezen a napon született Mihail Szergejevics Gorbacsov (Privolnoje, 1931. március 2. –) orosz nemzetiségű szovjet politikus.Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én az 54 éves Mihail Gorbacsovot választották meg a Kommunista Párt főtitkárának, majd a Szovjetunió elnökének. Ő volt a párt első és egyben egyetlen olyan főtitkára, aki az 1917-es orosz forradalom után született. Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, de végül a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. 1990-ben a Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991 augusztusában a szovjet rendszert védelmező kommunista vetélytársai sikertelen puccsot kíséreltek meg ellene. Ennek nyomán betiltotta és feloszlatta a Szovjetunió Kommunista Pártját. Miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet köztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről. Gorbacsov peresztrojka programja keretében átfogó gazdasági reformot indított el a Szovjetunióban, amelytől az életszínvonal növekedését és a munkások teljesítményének növekedését remélte. A reformok nagy részét azonban a szovjet vezetés ortodox tisztviselőhada túl radikálisnak ítélte meg. 1972. március 2-án indult útjára Cape Canaveralból a Pioneer–10 az amerikai Pioneer-program űrszondája, az amely elsőként közelítette meg a Jupitert, és elhagyta a belső Naprendszert.1998-ig a Pioneer–10 volt a legtávolabbi űreszköz a Földtől, de azóta a Voyager–1 megelőzte. Ennek ellenére a Pioneer–10, ha később is, de kijut a Naprendszerből, és elkezdi csillagközi utazását. 1973. december 3-án 200 ezer km-re közelítette meg a Jupitert, ahol közelképeket készített, majd a csillagközi tér fele vette az irányt. Felfedezte a Jupiter mágneses terét és gyűrűit. A Pioneer–10 fedélzeti műszerei 1997. március 31-én beszüntették a működést a kimerült energiaforrás miatt, de a szonda folytatja útját, és körülbelül kétmillió év múlva megközelíti a 68 fényévre lévő Aldebaran csillagot. A Pioneer-táblák grafikus üzeneteket tartalmazó, arannyal bevont alumínium lemezek, melyeket a Pioneer–10 és a Pioneer–11 űrszonda fedélzetén helyeztek el, abban a reményben, hogy földön kívüli értelmes lények találnának rá az űrszondákra, és így üzenetet tudnak hagyni számukra. A tábla bal felső sarkában a semleges hidrogénatom két energiaszintje közötti hiperfinom átmenet sematikus rajza található. Jobb oldalon a férfi és női emberi test rajza látható. A női alak mellett két vízszintes szakasz van feltüntetve – egy fejmagasságban, egy pedig a talp vonalában –, ezek a vonalak a magasságra utalnak. A két szakasz között 4 apró vonal – 1 függőleges és 3 vízszintes (90°-kal balra elforgatva) – van, melyek a 8-as szám bináris alakját ábrázolják. Ennek és a hidrogénatomok hiperfinom átmenete során kibocsátott sugárzás adatainak segítségével a testmagasság meghatározható: 8 x 21 cm = 168 cm, a női test átlagos magassága. A táblán a férfialak feltartott jobb keze az üdvözlés jeleként értelmezhető, de utalhat arra is, hogy az ember a karját mozgatni és a kézfejét forgatni tudja. Az emberalakok megrajzolásakor törekedtek arra, hogy lehetőség szerint, etnikai szempontból semleges ábrázolás szülessen. A Nap viszonylagos helyzetének bemutatására szolgál a tábla középső részén látható csillagszerű ábra: egy közös pontból induló, 15 vonalból áll, ahol a kiindulási pont a naprendszerünk Napja. A Nap helyzetét a Tejútrendszer és 14 pulzár közepéhez igazító térkép ábrázolja. Minden egyes vonal egy pulzárt jelöl, a vonalak hossza a pulzárok Naptól való relatív távolságát adja meg. Irányuk pedig elhelyezkedésüket határozza meg. A leghosszabb jobb oldali vízszintes vonal, amely az emberalakokon is túlnyúlik, a nap relatív távolságát mutatja a Tejútrendszer középpontjához képest. A különböző irányokba futó vonalakon (vagy mellettük) bináris számokat tüntettek fel, amelyek a pulzárok rezgésszámát adják meg. A pulzár rezgésszámának ismeretében, azok kora kiszámítható (a rezgésszám módosul az idővel), így az űrszonda indítása óta eltelt idő is meghatározható. Az alsó sávban a naprendszer sematikus rajza látható. A bal oldalon a Nap, tőle jobbra a naprendszer bolygói – a naptól való távolságuk sorrendjében – vannak feltüntetve. Minden bolygónál apró vízszintes és függőleges vonalak utalnak a bolygók naptól való távolságukra. A mértékegység a Merkúr Naptól való távolságának 1/10 része. A harmadik bolygótól (Föld) egy nyíl van húzva az ötödik bolygó (Jupiter) irányába, ennek végén az űrszonda kis méretű rajza került feltüntetésre. A vonal az űrszonda kiindulási helyére és pályájára utal és arra, hogy a kutatás célja a Jupiter. A táblán a két emberi alak mögött az űrszonda méretarányos sziluettje látható, segítségével az emberi test mérete meghatározható.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.