Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Bulvár

Névforduló: Grimm, Bessenyi, Berzsenyi

Névforduló: Grimm, Bessenyi, Berzsenyi

2010. február 24., szerda
Névforduló: Grimm, Bessenyi, Berzsenyi

A SZEGEDma.hu újabb rovattal jelentkezik: neves emberek, jeles események évfordulóit szemlézzük, nagy emberek híres tetteiről emlékezünk meg. (N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1786-ban ezen a napon született Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német nyelvész, irodalomtörténész, a Grimm-testvérek egyike.

A

Grimm

család Hessenből származott, a szülőknek hat gyerekük volt. 1806-tól kezdve gyűjtöttek a Grimm fivérek meséket, 1811-ben

Jakob

kiadta első művét a lovagi énekekről.

Wilhelm

első könyve régi dán meséket tartalmazott. 1813-16-ban a Régi német erdők című újságot adták ki régi német mesékkel. A mesék nagy kiadása hét, a kisebbik tíz kiadást ért meg még életükben, ezen kívül régi regéket is adtak ki, ami azonban nem volt olyan népszerű, mint a mesék.

1811. február 24-én meghalt Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi, ma Bakonszeg, 1811. február 24.) író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége. 1755-ig szülőfalujában élt, majd 1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. 1765-től Mária Terézia frissen felállított magyar testőrségében teljesített bécsi szolgálatot. Itt kezdett tanulni, és évekig kitartó szorgalommal foglalkozott a tudományokkal. 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve. Amilyen filozofáló életet élt, és csendes napjait mezei gazdálkodással, írás-olvasással töltve, csak kevés emberrel érintkezett; olyannak óhajtotta a temetését is: rokonai temették el egyházi szertartás nélkül, udvari kertjében egy nagy árnyékos fa alá. 1836-ban e napon halt meg Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.), költő.Berzsenyi a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet jelentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá, keserűvé tette. Művei a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a romantika jeleit is mutatják. Apjától való „menekülésként” elvette a tizennégy éves Dukai Takách Zsuzsannát, egy gazdag nemescsalád lányát és felesége birtokán, Sömjén mellett telepedtek le, ahol Berzsenyiből önellátó, kiváló gazda lett. 1804-ben a Somogy megyei Niklára költöztek. Elégedettnek tűnt sikeres gazdasága miatt, de műveiben ennek ellentétét olvashatjuk. Szenvedett a tudományos és irodalmi élet központjának távolságától, valamint az emberek hiányától, akikkel tudományos vitát folytathatott volna. Már húszéves korától írt verseket, de gondosan elrejtette őket családja és barátai elől. 1810 után igen terméketlen időszakon ment keresztül, valószínűleg a földesúri élet problémái és családi vitái miatt. Magányossága, melankóliára hajlamos természete és változó egészségi állapota nagyon sérülékennyé tette. 1816-tól majdnem minden évben volt valami betegsége. Berzsenyi ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amint ezt számos tanulmánya is mutatja. Élete utolsó éveiben szinte egyfolytában betegeskedett: Balatonfüreden és Buda gyógyfürdőiben gyógyította magát.
Névforduló

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo