Karácsonyi édességekből építettek aprócska falut Szeged sétálóutcájának egy cukrászdájában.
A csokolodés-marcipános település központjában hófehér templom áll, amelyet mézeskalácsból készült fák és házak vesznek körül. A hatvan centi magas tornyú templom belsejében mécses pislákol, a mézeskalács házikók kéményéből pedig vattafüst szálldogál. A templom falának apró téglái temperált fehér csokoládéból készültek, a házak tetejét hólepelszerűen cukorliszt fedi, az ereszekről pedig glazúr jégcsapok lógnak. A cukrászda hatalmas asztalán helyet kapott "község" szélén csokoládé disznóól is épült, amelyben rózsaszín marcipánmalacok laknak. A faluból nem hiányozhat a jászol sem,
Mária, József
és a bölcsőben ringó kisded alakját marcipánból formázták meg dolgos kezek. A mesebirodalom két hét alatt készült el, és négyen dolgoztak rajta - mondta el az MTI-nek
Gyuris László
mestercukrász. A mestermű elkészítéséhez öt kiló rizslisztet, több mint három kiló cukrot, egy kiló zselécukrot, tíz kiló cukorlisztet, öt kiló fehér csokoládét és egy kiló mézet használtak föl, de kellett még hozzá negyven egész tojás és hatvan tojásfehérje, szódabikarbóna, sütőpor, citromlé, vaj, szegfűszeg és fahéj is. Nem ez az első alkalom, hogy a cukrászda különlegességgel lepi meg a szegedieket: a várost romba döntő 1879-es árvíz százharmincadik évfordulójára több mint kétezer szeletes tortát készítettek. Az ötszintes, hárommázsás cukrászremeket szét is osztották az ünneplőknek. A cukrászmester szívesen emlékszik vissza arra a munkára is, amikor a város egyik büszkeségét, a szecessziós Reök-palotát mintázták meg az épület felújítása alkalmából, de készítettek hatszáz szeletes tortát a helyi napilap, a Délmagyarország születésnapjára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.