A hét fotója rovatunkban érdekes képekhez kapcsolódó gondolatainkat olvashatják, ezúttal a Dugonics tér egyik fájának ágai között bóklásztunk, míg Vili, a Veréb ágán kötöttünk ki… A legéletképesebb ötletek mindig abból sülnek ki, ha emberi világunk megszokott elemeit alkalmazzuk például az állatvilágra. Mert madáretetőből sokfélét lát az ember: van kedves, van hasznos vagy egyszerűen csak odavetett. A Dugonics téri madárkérók azonban nem egy „ágrólszakadt” ötletnek tűnnek, és önmagában a madáretető mint megjelölés is bizonyára sértő lenne a páratlan madárlakcsodákra. Figyelem, ennél az ágnál érdemes 25 km/h repülési sebességre lassítani! Máskülönben még a végén elvétjük az ingatlanközvetítő bejáratát: fészek minden mennyiségben. Odébb röppenve belebotlunk a többemeletes Aranytojás költészetbe. Nem mondhatja senki, hogy hipermodern világunkban nem repülnek utánunk rohamos szárnycsapásokkal tollas barátaink: táplálékuk Dugonics téri legjavát ugyanis kizárólag a Biotech Kukacfarmról szerzik be – meg nem erősített sajtóinformációk szerint… A fiatal és kényes pipiket az Ági műkarom, a tollasodni vágyókat a Tollbutik várja. Bajba jutott madártársaink 2%-unkakat kérik, egy másik plakát egy ismert üdítőital reklámdesign-át idézve Pocsolya nevű frissítőt kínál (érdemes megnézni az amőbatartalmát is). Amnesztia miatt nyitva áll a kalitka, melyben a kalózpapagájnak is lenne bizonyára helye, de sokak kedvence lehet a Részeges Kakukk építőanyag-lerakat is… Madárland e szelete, a különleges madárváros a Kétfarkú Kutya Párt újabb szellemes, és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus public art pályázatának egyik díjnyertes alkotása, Kovács Gergely és Árki Tibor munkája.