Bulvár

Halfeszt, vagy amit akartok… – FOTÓGALÉRIA!

Halfeszt, vagy amit akartok… – FOTÓGALÉRIA!

2009. szeptember 6., vasárnap
Halfeszt, vagy amit akartok… – FOTÓGALÉRIA!
Csütörtöktől vasárnapig újra a tiszai halászlé került a középpontba Szegeden, a 2009-es Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon. Kínálat és kereslet volt bőven, a nagy üstök mellett idén ökör is forgott a nyárson, és mindenki megtalálhatta a maga helyét: barátokat, könyveket, vásári csecsebecséket és persze halászlevet, minden mennyiségben. Szombaton mi is tettünk egy sétát. „Ki lesz az a magyar legény vagy leány, aki elkapja a kötelet?” Még nincs negyed 11, mikor elhangzik a Makóról hagymával érkező tutajról a kikötést célzó kurjantás. Ekkor még nem sokan vannak a parton: a borúval riogató idő a már készülő halászlé illata ellenére is távol tartja még a népes sokaságot, mely azonban egy órán belül nem késik tovább: hosszú sorokkal népesül be a Tisza-part. A Kárász csárda sátránál Puskás Lászlót a keresletről és kínálatról faggatom, mint elmondja, ugyan a tiszai halászlé megjelölés arra utal, hogy a Tiszából kifogott halakkal telik meg az üst, ők most Fehér-tói halat is árulnak, no persze, az is a Tisza vizével van feltöltve – teszi hozzá mosolyogva. Odébb, bár az idő jócskán elhagyja már a delet, nem akar fogyatkozni a százméteres sor, mindig újabb és újabb vendégek jönnek: az Algyői Halászcsárda sátrához érkeztünk, ahol a tulajdonos, Barta László (második képünkön) maga méri és adja gondosan a kedves és a hosszú sor dacára türelmes vevők kezébe a kiváló étkeket: gyevi filézett pontyhalászlét és szegedi sülthalat. Mi a titka a hosszú sornak, kérdem, mire Barta László széttárja kezeit: „Megmondom őszintén: nem tudom, talán az, hogy lassan adjuk” – mondja tréfálkozva.

Hal volt, hal nem volt: a kovács és az író

Fent, a múzeumnál is sátrak, árusok fogadnak, az égetett agyagból készült csigától, gombától a könyveken át a díszes népviseletig mindennek van keletje. Eger mellől érkezett Hanti Kanti, az észt származású kovács, aki itt helyben is készíti portékáit, mint mondja, amit megmunkál, az a legegyszerűbb, durva szerkezetű, olcsó vas – mégis, csodákra képes: gyertyatartó, kanál, villa, kandalló készletek, beltéri kiegészítők sorakoznak standjánál. „Lovat nem patkolok, kerítést nem csinálok” – teszi hozzá gyorsan és mosolyogva az észt kovács. Odébb Nagy Bandó András és kiadója, a Szamárfül vert sátrat. Az ismert humoristát és írót a fesztiválokról kérdezem. „Kétélű dolog ez – mondja –, hiszen jó találkozási lehetőség az embereknek, akik esznek, isznak beszélgetnek, műsorokat néznek. Másrészt sokszor olyan rockbandákat hall az ember, akik szétüvöltik azt, amiért ez az egész van.” A felületesen előadott mulatós slágerekkel sincs kibékülve Nagy Bandó, hiányolja viszont a gyerekprogramokat, s hozzájuk a Kalákát, a Szélkiáltót, vagy a Csík zenekart. Ő könyvei árulása mellett igyekszik az emberek közelségét keresni verssel, dallal, mesével - egyébként pedig szép hagyománynak tartja a tiszai halfesztivált.

Pártoskodó halászlevek – halászlevező pártok

Túlsó part. A nyüzsgés itt sem kisebb, civil szervezet, ilyen-olyan cégek és pártok közösségi élményben és persze halászlé-mámorban úszó sátrait egyaránt megtaláljuk. „A hangulat kellemes, jót beszélgetünk, én pedig képviselőként mást sem csinálok, mint folyton körbejárok: mindenhol ismerősök vannak” – mondja Ujhelyi István, MSZP-s országgyűlési képviselő, államtitkár. Több mint kétszázan jelentkeztek be előre az MSZP sátrához, ahol természetesen halászlével és jó hideg sörrel várták az embereket. „Ilyenkor szerintem hibázik, aki azt gondolja, hogy szóróanyagokkal kellene ellátni a halléfőző fesztivál közösségi élményére érkezőket. Ez inkább a mozgalmi, baráti kapcsolatok építésének-ápolásának a helye” – véli a képviselő. Tovább visz az út, és így érkezünk meg a Fidesz sátrához, amely jelenléte a halfesztiválon szintén hagyomány. Nemcsak hagyomány, de alapvető dolog is, hogy a Fidesz megjelenik egy-egy társadalmi rendezvényen – mondja Gyimesi László, a Fidesz szegedi szervezetének elnöke, aki azt is elárulja, kétféle halászlével – egy hagyományossal és egy fűszeresebbel – is készültek. A kétszáz tányér itt sem volt elég, hozniuk kellett még ráadást. Elsősorban itt is a tagok és szimpatizánsok találtak egymásra, de bárki kaphatott a halléből, aki odalátogatott. A Jobbik standjánál a halászlé mellett tárcsás sült hal is készül, a reggeli rossz idő után ez a sátor is hamar benépesült: csak a megyéből és a különböző szervezetekből ötvenen jelentkeztek be előre, a szegedi Jobbik és környezete szintén ugyanennyi főt számlált. „Itt a legfontosabb, hogy személyesen találkozzunk az emberekkel, hogy megismerjenek minket, lássák azt, hogy nem valamiféle ’ordas fasiszták’ vagyunk, hanem rendes, hazaszerető magyar emberek” – emeli ki Varga Antal, a Jobbik elnökségi tagja. Szombaton, ha a Tiszában egy hal felmerészkedett Szegedig, bizonyára gyorsan visszafordult, mert a szőke folyó bal és jobb partja egyaránt halászlé illatával telt meg; Szeged viszont szereti a halfesztet, amely idén korai óráival az őszt köszöntötte, délutáni hangulatával a lassan elmúló nyarat búcsúztatta.
Halfesztivál - Ökörsütés az óriásbogrács mellett in Szeged
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.