Már 1840 és 1853 között elkezdődött Szegeden a szennyvízhálózat kiépítése, az 1879-es tiszai nagyárvíz után pedig robbanásszerű volt a fejlődés: az akkori rendszer kiválóságát mutatja, hogy abból egy 30 km-es szakasz ma is működik. 2007 óta pedig baktériumok segítségével is tisztítják a vizet a biológiai szennyvíztisztítóban. A városfejlesztési tervekkel összhangban fejlődött Szeged közműhálózata is. Ma már közel száz százalékos a csatornázottság. 2007-ben önkormányzati, kormányzati és európai uniós támogatással befejeződött a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító fejlesztése – ebben az utolsó szakaszban még közel 11.600 ingatlant kötöttek a hálózatra – magyarázza Bodor Dezső, a Szegedi Vízmű műszaki igazgatója. A projekt kezdete előtt Szeged város két pontján, a belvárosban, a Gyermekklinika mellett, és vele szemben Újszegeden tisztítás nélkül, a Szennyvíztisztító telepen rács, homokfogó, zsírfogó után folyt a szennyvíz a Tiszába – teszi hozzá a műszaki igazgató.
Stresszes baktériumok
Egyszer valahol a világban egy biológiai szennyvíztisztítóban, ahol csak levegőztető medence volt, elromlott a levegőztető elemek egy része: anaerob („levegő nélküli”) körülmények alakultak ki. Azt tapasztalták az üzemeltetők, hogy a foszfortartalom tekintetében így is javult a szennyvíz minősége – így jöttek rá, hogy ha az aerob baktériumokat stresszhelyzetbe hozzák, vagyis nem kapnak annyi levegőt, mint amennyire szükségük van, akkor elkezdenek energiát gyűjteni. Amikor ezt követően időben a baktériumok megkapják a megfelelő oxigénmennyiséget, akkor az energiájukat foszforfelvételre fordítják. Ezt használják ki a szennyvíztisztítókban a foszfor biológiai eltávolítására.
60 ezer köbméter szennyvíz per nap – ekkora a 2007 augusztusa óta üzemelő biológiai szennyvíztisztító kapacitása. A rendszert közelebbről szemlélve a tisztítás érdekes fázisaival ismerkedhetünk meg. Legelőször egy mechanikai tisztítóban áramlik a víz, ebben egy 1 cm pálcaközű rács fogja fel a nagyobb szennyeződéseket, majd a levegőztetett medencében eltávolítják a homokot és a zsírt. A biológiai szennyvíztisztítóhoz érve először két előülepítő medencén folyik át a szennyvíz, melyből a nyers iszap egy részét kiülepítik: ez megy a rothasztókba. Az ötszörös hígítás feletti vizeket közvetlenül a Tiszába vezetik. A rothasztókból a három biológiai szennyvíztisztító medencébe kerül a szennyvíz, ahol úgynevezett aerob (levegő jelenlétében működő) baktériumok eltávolítják a szervesanyag-tartalom nagy részét. Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás, valamint vegyszeres foszforeltávolítás is történik itt. A baktériumokkal teli vizet kiülepítik a nyolc darab utóülepítőben, majd a kiülepített iszap egy részét visszaáramoltatják a biológiai medencékbe, az úgynevezett fölös iszap pedig a rothasztókba kerül. Ezután az alapos tisztítás után folyik csak a víz a Tiszába. Olyan szigorúak a tisztított víz határértékei, mintha a Balaton mellett lennénk, ami védett területnek felel meg – tudtuk meg Bodor Dezsőtől. Az előülepítőkből és az utóülepítőkből származó szennyvíziszapot a rothasztóban tovább kezelik: a nehezen bontható szerves anyagokat, fehérjéket levegő nélküli környezetben úgynevezett anaerob baktériumok elbontják, így metán, szén-dioxid, kénhidrogén, összefoglaló néven biogáz keletkezik. A telepen lévő gázmotorokkal ebből villamos energiát termelnek, mely a szennyvíztisztító energiaigényének ötven százalékát képes fedezni. A szegedi csatornarendszer hossza 552 km és a városban 247 km nyílt árok is található. Évente a tisztítóban 17 millió köbméter szennyvizet kezelnek. Ez a rendszer látja el Szeged mellett Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza és Domaszék szennyvizének kezelését is. „Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk” – idézi Márai Sándor gondolatait Bodor Dezső. Mint mondja, ennek szellemében hivatottak munkálkodni, hogy az emberek életét jobbá tegyék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
