
Harminc éve nyert bajnoki aranyat a Medikémia Szeged
Harmnic évvel ezelőtt aranylázban égett Szeged. Nem volt olyan ember, aki ne tudta volna a városban, hogy a Medikémia Szeged röplabdásai június 9-én, vasárnap történelmi tettre készülnek. Szeged sportváros volt, amióta világa a világ, megannyi szép sportsikernek örülhettek a szegediek, egy valami azonban nagyon hiányzott: klasszikus labdás sportágban nyert magyar bajnoki aranyérem. A kilencvenes években erre a város férfi kézilabdázóinak és férfi röplabdázóinak volt a legnagyobb esélye, 1995-ig azonban "csak" kupaaranyig jutottak.
Az 1995-ös röplabda bajnokság alapszakaszát a Medikémia Szeged toronymagasan nyerte, csupán két vereségük volt, a megszerezhető 40 pontból 38-at begyűjtöttek, a rájátszásban is esélyeshez méltóan meneteltek a döntőig. Ott a Csepel-Kordax várt a szegediekre. Az alapszakasz végeredményét nézve akár előre bajnokot is lehetett volna hirdetni, mivel a fővárosiak hat ponttal kevesebbet szereztek a Medikémiánál, csakhogy igazoltak két bolgár klasszist, amivel megváltoztatták az erőviszonyokat.
Radoslav Arsov és Plamen Konstantinov neve örökre beleivódott a szegedi röplabdaszurkolók tudatába, merthogy majdnem elorozták a bajnoki aranyat.
A három nyert meccsig tartó párharcban a Szeged volt a pályaválasztó, és a harmadik meccs után úgy utazhatott Csepelre, hogy akár bajnokként térhet onnan haza. Az inkább egy művelődési házra, semmint sportcsarnokra hasonlító csepeli sportcsarnok karzatának felét megtöltötték a szegedi szurkolók, de a meccset szoros csatában 3:2-re a hazaiak nyerték.
Halló Délmagyar? Mi lett a vége a Csepel-Szeged meccsnek?
A kilencvenes években még nem volt elterjedt az internet, a mobiltelefon is nagyon ritka volt, a Csepel-Szeged meccset a televízió és a rádió sem közvetítette. Bár vagy ötszáz szegedi kísérte el a csapatot a fővárosba, az itthoniak semmit nem tudtak a meccs alakulásáról, de még a végeredményről sem. Vonalastelefon viszont volt, és a leleményes szurkolók megtalálták a forró drótot. A szegedi csapat krónikása, a Délmagyarország legendás sportújságírója, Gyürki Ernő mesélte az ötödik meccs előtt, hogy a sajtóházban, a Stefánián izzott a vonal, ezerig számolták a beérkező hívásokat, a hívók egytől-egyig a meccs végeredményét szerették volna megtudni. Évekkel később, a Csepel közelmúltban elhunyt vezetőedzője, Oláh János ezt azzal toldotta meg: a csepeli sportcsarnokban a portás kihúzta a telefont, mert a meccset akarta nézni és nem visszarohangálni a fülkébe a szegediek hívását fogadni.
A Bajnokcsapatról film is készült, sokáig csak ez, az aranyérmmel végződő utat a negyedik mérkőzésig bemutató részét lehetett fellelni a videómegosztókon.
Jött a mindent eldöntő ötödik meccs Szegeden. Az Újszegedi Sportcsarnokban, még a felújítás előtt, hivatalosan 1200 néző szurkolhatott a lelátón, de az állóhelyekkel együtt akkor már elfogadott volt, hogy 3000-3200 néző lehet ott a meccseken. A bajnoki döntőre a fél város kíváncsi volt. Hivatalos nézőszám ugyan nem ismert, de legalább ötezren voltak a pálya körül, a minden szabályt áthágó nézőszám felett a hatóságok jótékonyan szemet hunytak.
A Nyári Sándor, Nussser Elemér edzőpáros irányította Szeged az első játszmát 15-10-re, a másodikat nagyon simán 15-3-ra hozták, már csak egy szett hiányzott az pezsgőzéshez. Csakhogy a két bolgár klasszis megrázta magát, és a Csepel egyenlített, kiharcolva a döntőjátszmát. Az ötödik szettben 2-0-ra vezettek a vendégek, majd 8-5 volt a Szegednek, később 9-9 állt a táblán. Tombolt a csarnok, amikor a csapatkapitány Petheő Gábor pontja után már 14:11-re vezetett a Medikémia. A következő pontnál a remekül játszó bolgár Konstantinov rálépett a hármas vonalra, ifjabb Kiss Lajos játékvezető befújta a szabálytalanságot, ami pedig utána következett arra nehéz szavakat találni, érdemes inkább megnézni az örömünnepet.
A Bajnokcsapatot bemutató film utolsó félóráját lapunk öt évvel ezelőtt szerezte meg, ezzel teljessé téve a több, mint 2 órás videót.
A döntő jegyzőkönyve
NB I, férfiak, döntő, 5. mérkőzés
Medikémia-Szeged ― Csepel-Kordax 3:2 (10, 3, ―11, ―13, 12)
Szeged, kb. 5000 néző. Játékvezetők: ifj. Kiss, Ferenczy
Szeged: Hulmann, Schildkraut, Belik, Melnicsuk, Polgár, Petheő. Csere: Rácz. Vezetőedző: Nyári Sándor. Edző: Nusser Elemér
Csepel: Liszi, Tomanóczy, Szűcs I., Arsov, Forgó, Konstantinov. Csere: Fogl, Torma Zs. Vezetőedző: Oláh János. Edző: Jókay Zoltán
Az egyik csapat harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3:2, a Szeged javára.
A bajnoki aranyérem után néhány nappal a szegediek a Magyar Kupában is nyertek a Csepel ellen, majd egy évvel később megvédték címüket. A csapat a kétezres évek elejéig még szép sikereket, bajnoki érmeket és egy kupagyőzelmet hozott Szegedre, majd a főszponzor távozása után röviddel megszűnt. A röplabda azonban a városban ma is népszerű, a Vidux-Szeged immár két évtizede folyamatosan ott szerepel a különböző utánpótlás- és felnőttbajnokságokban.
A Medikémia Szeged 1995-ös bajnokcsapata: Petheő Gábor, Jurij Melnyicsuk, Csíkos Gábor, Polgár Gábor, Somodi István, Oleg Belik, Rácz László, Torma Péter, Urfi Csaba, Schildkraut Krisztián, Kása Róbert, Rácz László, Nyári Sándor (vezetőedző), Nusser Elemér (másodedző) Dr Csiszér Előd (csapatorvos), Jónás László gyúró).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.