Sport

Vasárnapi kávé Neszmélyi Emillel, akivel Szegeden is megmászható lesz a Mount Everest +video

Vasárnapi kávé Neszmélyi Emillel, akivel Szegeden is megmászható lesz a Mount Everest +video

Az ügyvéd, aki minden földrész legmagasabb hegycsúcsán járt már, és egyedüli magyarként északról is megmászta a Mount Everestet

Kibédi Péter
2024. szeptember 29., vasárnap
Vasárnapi kávé Neszmélyi Emillel, akivel Szegeden is megmászható lesz a Mount Everest +video

- Amikor az időpontot egyeztettük akkor az ügyvédi irodádat jelölted meg a találkozó helyszínéül. Az ügyvédi munkádba hogyan tudod beilleszteni a magashegyi hegymászást, ami olykor hosszú hetekig tart?
- A XXI. század sportolója vagyok, ami azt jelenti, hogy kihasználom a legmodernebb kommunikációs lehetőséget, ami a rendelkezésünkre áll. Ha jobban megnézzük, már különböző eljárásokban pereskedni is elektronikusan kell. Manapság már roamingolással, időzónákon keresztül is elérhetőek vagyunk, ha külföldön vagyok, akkor mind a kollégáim, mind pedig akár az ügyfelek el tudnak érni, azok, akik kifejezetten az én közreműködésemre számítanak. A hegyen internet is van, de ha véletlenül valami nagyon-nagyon lefedés nélküli hely, akkor a műholdas kommunikációt használjuk. Az egyik legfontosabb az, hogy kollégáim által olyan erős ügyvédi csapattal, továbbá olyan erős informatikai lehetőségekkel vagyok felvértezve, hogy a mi ügyfeleink soha nem érzik meg a vtávollétemet. Ha ez nem így működne, akkor az ügyfeleket választanám, és nem vállanék utazásokat, de szerencsére ilyen döntést nem kellett hoznom.

NÉVJEGY

Dr. Neszmélyi Emil 48 éves, ügyvéd, expedíciós teljesítménysportoló, CAS bíró, egykori kosárlabdázó. Első magyarként mászta meg a Mount Everestet a nehezebb, északi oldalról, Tibet felől 2016-ban. Jelenleg az egyetlen magyar, akinek ez sikerült. Hat évvel később a déli oldalról, Nepál felől is felért az Everest csúcsára, így ő lett az első magyar, aki az Everestet mindkét oldalról, így két országból megmászta. Első magyarként 2019-ben teljesítette a Bass-féle 7 Hegycsúcs sorozatot, egyúttal ő lett az első magyar, aki mindkét 7 Hegycsúcs kihívást teljesíteni tudta, tehát a Messner-féle sorozatot is sikerrel zárta. Sportsikerei között feljutott minden kontinens legmagasabb hegycsúcsára, világjáróvá vált, így nem csak a világ tetejére jutott föl, hanem extrém körülmények között járt az Antarktiszon, Patagóniában, Óceánia monszunnal nehezített-, a Kaukázus fagyos- és Alaszka sarkkörhöz közeli veszélyes hegyei között is.

"Az Everestet kétszer is megmásztam, mert az ember találhat ilyen extra kihívásokat az eredeti cél teljesítése mellett"

 

- A magashegyi hegymászás nem csak fizikálisan, de mentálisan próbára teszi az embert, ami igencsak megterhelő, folyamatosan koncentrálni kell. Ilyenkor is helyt tudsz állni mindkét fronton?
- Attól függ, hogy nézzük, hogy mennyire magasan vagyunk az Everesten. Az alaptáboráig semmi probléma nincsen, például, amikor a Nemzetközi Sportdöntőbíróságban a bírói kinevezésemet megtudtam, akkor éppen 4200 méteren tartottam fölfele az Everest alaptáborához. Tehát ez abszolút működőképes. Az ilyen jellegű magashegyi kihívások alkalmával elég sokszor van olyan pihenés, amikor az akklimatizáció részeként a test felzárkózik, de alapvetően az agyunk az nincs lekötve. Ilyenkor az ember vagy olvas, valaki filmet néz, beszélget, illetve semmi akadálya annak, hogy dolgozzunk. 

Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy a két déli oldali, tehát nepáli oldali próbálkozásom alatta az
Everestnél, öt új alapítványt jegyeztettem be az alaptáborból.

Amikor az alaptábor fölött vagyunk, ahol már nagyobbak a veszélyek, akkor az ember néhány napig nem dolgozik. De ez legfeljebb egyszerre öt nap, az pedig egy rövidebb szabadságnak is megfelelt.

- Mi hívott téged a magas hegyekre, az Everestre?
- Alapvetően a hegyekbe nem hív semmi, hanem én egy nemzetközi kihívást teljesítek, amit úgy hívnak, hogy Felfedező Grand Slam. Ennek keretében meg kell mászni mind a hét hét földrész legmagasabb pontját, Ázsiában ez az Everest, és utána pedig az Északi-sarkot és a Déli-sarkot is el kell
érni gyalogosan minél távolabbról. Az Everestet kétszer is megmásztam, mert az ember találhat ilyen extra kihívásokat az eredeti cél teljesítése mellett. Az első mászásom alkalmával a fő motivációm az volt egyébként, hogy magyar nem jutott fel északi oldalról az Everestre, mint ahogy a mai napig nem
jutott fel más ezen a technikásabb és hosszabb útvonalon.

Én meg kalandvágyó voltam, és azt mondtam, azt akartam, hogy a magyarokat jegyezzék ebben a műfajban.

Az én nevemet úgysem fogják a világban megjegyezni, ha csak valaki nem ivott neszmélyi fehérbort, külföldön kimondani se fogják tudni. De az, hogy a magyar zászló ott van az Everestet északi oldalról a teljesítő nemzetek között, az nekem személyes motiváció volt, ezt sikernek érzem.

VISSZATÉRÉS SZEGEDRE

Amikor Neszmélyi Emil hét évvel ezelőtt első motivációs előadását bemutatta, az egyik első állomása Szeged volt. Azóta viszont egyszer sem állt a szegedi közönség elé, így izgalommal várja a jövő pénteki bemutatót. „Visszatérek Szegedre az új estemmel, és ezt én kértem, hogy amikor meghirdetjük az előadás, legyen benne a visszatérés. A középpontba az Everest áll majd, a közönséget foglalkoztató kérdésekre érkező válaszokkal és az expedíciós történeteimmel, sok képpel és videóval, Szent-Györgyi Agórában elérhető technikai lehetőségeket bőséggel kiaknázzuk. Természetesen a motivációs hatás, és a rám jellemző ismeretterjesztés sem maradhat el a megszokott könnyed és helyenként drámai hangvétel mellett”

 

 "Sokan mesélték, hogy miután meghallgattak kedvet kaptak különböző kihívásokhoz"

 

- Az előadásaidon inkább biztatod, vagy lebeszéled a nézőket a magashegyi hegymászásáról?
- A hét hegycsúcs kihívást befejezve állt össze három egész estés előadás-sorozatom. Tehát ha a jövő pénteki szegedi előadásom jól sikerül, akkor nagyon szívesen hozom a a többit is. Ezeken az előadásokon segítek utazni fejben, és együtt mászunk hegyet mászni. Egyrészt a legtöbb ember nem akar és nem fog odamenni, de kíváncsi arra, hogy mi történik egy ilyen expedíció alatt. 

Az előadás szándékosan úgy épül fel, hogy a lelkében ott mászik velem együtt a közönség is. Sokan
mesélték, hogy miután meghallgattak kedvet kaptak különböző kihívásokhoz, ez jellemzően nem az
Everesthez életveszélyeinek vállalását jelenti, bár erre is volt már példa.

Mindig elmondom, hogy nem szabad ilyen veszélyes helyekre menni, majd én elmegyek, és elmondom, hogy ilyen volt, és úgy mondom el, hogy ott lesz velem, aki hallgatja. Ennél biztonságosabban nem is lehet Everestet mászni. Ugyanakkor ez egy önmegvalósítási motiváció, mondjuk azt, hogy kifogáskeresés befejezésére ösztönző, pozitív és mentálhigiénés hatást is gyakorló, egészen tudatosan pszichológiai eszközökkel felépített előadás.

- Ha már a motivációt és a szemléletformálást említetted. Sok helyen olvasni, hogy a többezres hegycsúcsok meghódítása megváltoztatja az embert. Ezt te is tapasztaltad
- Mindenkin változtat. Olyat láttam már, hogy nem hívő emberből hívő lett, önzőből önfeláldozó és közösségi. Megváltoznak a fontossági sorrendek sok minden a helyére kerül, ugyanis az, aki az Everestet megmássza, az szükségszerűen egy haldoklást él túl. 

A 8000 méter fölötti szakasz, az egy halálzóna, ez az a terület, ahol két nap alatt leáll a legegészségesebb szervezet is, tehát onnantól, hogy belépünk, onnantól egy nagyon lassú, de egészen biztos haldoklásba kezdünk. 

És ezt ha túléli valaki, az úgy tudatosul benne, hogy igen, ebbe bele lehetett volna halni. Aki felkészülten megy oda és a hegy is felengedte, mert nem meghódítottuk, hanem ha minden összejött és felengedett a hegy, akkor azt követően elmondhatjuk magunkról túlélők vagyunk.

A hegy

- Van benned félsz?
- Aki fél, az ne menjen ode. Nagyon fontos, hogy a legtöbb olyan probléma, ami előfordulhat, az elkerülhető, vagy ha valamilyen nagyobb baj van, időben felismerhető, és vissza lehet fordulni kéne. Hegymászóknál sokszor előfordul, hogy a céltudatosság átbillen egy úgynevezett csúcsláz fázisba, amikor már rég nem látja, hogy vissza kéne fordulni. Abból lesz a nagy baj, ha nem fordul vissza időben. 

Nekem soha nem volt csúcslázam, nagyon fontos, hogy nem vagyok szerelmese a hegyeknek, én nagyon tisztelem a hegyeket, ezért soha nem esett nehezemre visszafordulni. 

Még akkor is, ha nagyon el kellett gyászolni az élményt. A hegy jövőre is ott lesz, ezét nem kell fölösleges kockázatot vállalni. Voltak akik fel is jutottak olyan kockázat mellett, ami az én értékrendemben már nem fér bele, és nem is kívánok ilyen üzenetet erősíteni, hogy a fölösleges kockázatot is vállalni kell. Van, amikor arról szól a hegymászás, vagy expedíciós kísérlet, hogy meg kell szakítani, ezt el kell fogadni.

IRÁNY A SARKVIDÉK

Neszmélyi Emil a felfedező Grand Slam hegycsúcsot már meghódította, már „csak” az Északi-sarkot és Déli-sarkot kell gyalog elérnie. Ezeket az expedíciókat azonban nehezebb megszervezni, mint egy expedíciót az Everestre. ahol számos, jól működő szolgáltató segít a megvalósításban. „Ez a két cél, ami előttem áll, a következő két, esetleg három évben teljesülhet. Sajnos most nem csupán szervezési kérdés nehezíti a szervezést, mert az Északi-sarkra történő elinduláshoz az is kell, hogy fegyverszünet legyen a szomszédos az orosz-ukrán háborúban. Az Arktiszon az orosz pilóták vállalják egyedül, hogy jégen landoljanak. A Spitzbergákról kellene indulniuk, ahol meg most nem szállhatnak le. Ez egy ilyen érdekes kihívás, ez a része is, mert csodálatosan hozza azt is a sarkvidéki környezetről, amit a hegyeken is folyamatosan tapasztalunk, hogy nem csak rajtunk múlik minden, viszont alkalmazkodni kell ehhez is. Ezeket a gondolatokat egyébként igyekszem minden előadáson, megosztani mindenkivel, és nagyon remélem, hogy az eddigiekkel azonos módon mindenki hazavisz valamit a szegedi beszélgetésből is, ami túlmutat azon, hogy alapvetően gyönyörű képekkel és videókkal készülök”- fejtette ki Neszmélyi Emil.


 

 


 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.