Egy négy éves veretlenség szakadt meg a legfontosabb meccsen
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére Bernben került sor 1954. július 4-én. E nap sötét dátum a magyar labdarúgásnak: az NSZK és Magyarország közötti mérkőzés 3–2-es nyugatnémet győzelemmel zárult. A futballtörténelem egyik legjobb együttese, az Aranycsapat addig a találkozóig négy éve veretlen volt.
A magyar labdarúgó-válogatott Puskás Ferenc vezetésével az 1950-es években érte virágkorát. 1952-ben a Helsinki olimpia megnyerésével gyűjtötte be első „igazi” trófeáját.
Egy évvel később májusban Európa Kupa elsőséget szereztek Rómában a házigazda olaszokkal vívott 3–0-s mérkőzésen, majd novemberben az egész futballvilág döbbenten vette tudomásul, hogy az Aranycsapat 6–3-ra kiütötte a kilencven éve veretlen angol válogatottat, ráadásul Londonban.
Az 1954-es májusi „visszavágón” Budapesten, szegény angolok hiába fogadkoztak, a gólkülönbség még nagyobb lett, ezúttal 7–1-re nyertünk. Ilyen előzmények után mondhatjuk nyugodtan, hogy a magyarok toronymagas esélyesként érkeztek az 1954-es svájci világbajnokságra.
A világbajnoki csoportmeccsek során Dél-Koreát 9–0-ra, a Német Szövetségi Köztársaságot 8–3-ra győzte le az akkor már négy és fél éve veretlen Aranycsapat. A németek ellen azonban Puskás Ferenc megsérült, és nem tudott játszani a Brazília (4–2) és Uruguay (4–2) elleni negyed- és elődöntőn az előző, 1950-es világbajnokság két döntőse elleni két ragyogó magyar diadal alkalmával.
A döntőre Bernben, a Wankdorfstadionban került sor.
A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos-Bozsik, Zakariás-Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre, az ő helyén kezdett Tóth.
A fináléra tehát visszatért a kapitány, hamar gólt is lőtt. Az esőtől felázott, mély talajon Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt 2–0-ra ellépett a magyar csapat. A 19. percben mégis 2–2 állt az eredményjelzőn, Rahn és Morlock kiegyenlítették a mérkőzést.
Ez maradt az állás a szünet után is, egészen a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, majd a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, így lett 3–2. Néhány perccel később ugyan Puskás lőtt egy gólt, ám azt Ling játékvezető les miatt nem adta meg (ez a döntése is viták tárgya mindmáig).
A végeredmény 3–2 lett a nyugatnémetek javára.
Puskás Ferenc Az Aranycsapat kapitánya című önéletrajzi könyvében így emlékezett a keserű eseményre:
Solothurnban, a szállásunk közelében a döntő előtti éjszakán koncertet adtak, reggel 5-ig tartott. Hiába reklamáltunk, nem állították le, így nem tudtunk aludni. A negyeddöntő a brazilok ellen, és az elődöntő az uruguayiak ellen nagyon sokat kivett belőlünk, testileg-lelkileg egyaránt. Ráadásul – ezeket én nyomoztam ki később – a német csapat a pálya mellett volt elszállásolva. Az öreg róka, Sepp Herberger (a nyugatnémet válogatott szövetségi kapitánya – a szerk.) intézte el a nyugodt, csendes helyet. Tudtak edzeni a pályán, és a döntőn, július 4-én szakadt az eső. A magyar csapatnak gyalog, a tömegen keresztül kellett bejutnia apályára. A Sebes Guszti bácsit még egy rendőr oldalba is verte gumibottal, hogy mit tolakszik, mire megmondták, hogy mi vagyunk a magyar játékosok és szeretnénk bejutni a pályára, ha nem baj… És még valami: Adolf „Adai” Dassler (a híres sportszergyártó cég atyja) tervezett egy új focicipőt, és pont a döntőre lett kész vele. …Ez az új futballcipő volt az első a világon, amire a stoplikat nem felszegezték, hanem fel lehetett csavarni őket. Olyan stoplit lehetett így rátenni, ami passzolt a talajhoz, ha sáros, ha kemény, ha csúszós. …Ezek nem kifogások, ezek tények, és mind ellenünk szóltak! A legfájdalmasabb azonban mégis az volt, hogy a magyar válogatott négy év alatt egyetlen vereséget szenvedett el, és azt pont a világbajnoki döntőben… Fájó szívvel utaztunk hazafelé. Tudtuk, hogy egész Magyarország gyászol, és nem tudják elhinni, hogy elvesztettük a döntőt, amikor 8:3-ra vertük meg a németeket, a döntőben meg 2-0-ra vezettünk ellenük!
Magyarország csapata lett az első olyan válogatott, amely két világbajnoki döntőt is elvesztett. Az Aranycsapat 27 gólt szerzett a világbajnokság során, ami a mai napig rekord.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.