Sport

Hetven éve volt a magyar futballtörténelem egyik legszomorúbb napja

Hetven éve volt a magyar futballtörténelem egyik legszomorúbb napja

Egy négy éves veretlenség szakadt meg a legfontosabb meccsen

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. július 4., csütörtök
Hetven éve volt a magyar futballtörténelem egyik legszomorúbb napja

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére Bernben került sor 1954. július 4-én. E nap sötét dátum a magyar labdarúgásnak: az NSZK és Magyarország közötti mérkőzés 3–2-es nyugatnémet győzelemmel zárult. A futballtörténelem egyik legjobb együttese, az Aranycsapat addig a találkozóig négy éve veretlen volt.

 

A magyar labdarúgás aranykora

A magyar labdarúgó-válogatott Puskás Ferenc vezetésével az 1950-es években érte virágkorát. 1952-ben a Helsinki olimpia megnyerésével gyűjtötte be első „igazi” trófeáját.

Egy évvel később májusban Európa Kupa elsőséget szereztek Rómában a házigazda olaszokkal vívott 3–0-s mérkőzésen, majd novemberben az egész futballvilág döbbenten vette tudomásul, hogy az Aranycsapat 6–3-ra kiütötte a kilencven éve veretlen angol válogatottat, ráadásul Londonban.

Az 1954-es májusi „visszavágón” Budapesten, szegény angolok hiába fogadkoztak, a gólkülönbség még nagyobb lett, ezúttal 7–1-re nyertünk. Ilyen előzmények után mondhatjuk nyugodtan, hogy a magyarok toronymagas esélyesként érkeztek az 1954-es svájci világbajnokságra.

 

Az út döntőig

A világbajnoki csoportmeccsek során Dél-Koreát 9–0-ra, a Német Szövetségi Köztársaságot 8–3-ra győzte le az akkor már négy és fél éve veretlen Aranycsapat. A németek ellen azonban Puskás Ferenc megsérült, és nem tudott játszani a Brazília (4–2) és Uruguay (4–2) elleni negyed- és elődöntőn az előző, 1950-es világbajnokság két döntőse elleni két ragyogó magyar diadal alkalmával.

 

 

A letargikus finálé

A döntőre Bernben, a Wankdorfstadionban került sor.

A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos-Bozsik, Zakariás-Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre, az ő helyén kezdett Tóth.

A fináléra tehát visszatért a kapitány, hamar gólt is lőtt. Az esőtől felázott, mély talajon Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt 2–0-ra ellépett a magyar csapat. A 19. percben mégis 2–2 állt az eredményjelzőn, Rahn és Morlock kiegyenlítették a mérkőzést.

Ez maradt az állás a szünet után is, egészen a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, majd a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, így lett 3–2. Néhány perccel később ugyan Puskás lőtt egy gólt, ám azt Ling játékvezető les miatt nem adta meg (ez a döntése is viták tárgya mindmáig).

A végeredmény 3–2 lett a nyugatnémetek javára.


Puskás Ferenc Az Aranycsapat kapitánya című önéletrajzi könyvében így emlékezett a keserű eseményre: 

Solothurnban, a szállásunk közelében a döntő előtti éjszakán koncertet adtak, reggel 5-ig tartott. Hiába reklamáltunk, nem állították le, így nem tudtunk aludni. A negyeddöntő a brazilok ellen, és az elődöntő az uruguayiak ellen nagyon sokat kivett belőlünk, testileg-lelkileg egyaránt. Ráadásul – ezeket én nyomoztam ki később – a német csapat a pálya mellett volt elszállásolva. Az öreg róka, Sepp Herberger (a nyugatnémet válogatott szövetségi kapitánya – a szerk.) intézte el a nyugodt, csendes helyet. Tudtak edzeni a pályán, és a döntőn, július 4-én szakadt az eső. A magyar csapatnak gyalog, a tömegen keresztül kellett bejutnia apályára. A Sebes Guszti bácsit még egy rendőr oldalba is verte gumibottal, hogy mit tolakszik, mire megmondták, hogy mi vagyunk a magyar játékosok és szeretnénk bejutni a pályára, ha nem baj… És még valami: Adolf „Adai” Dassler (a híres sportszergyártó cég atyja) tervezett egy új focicipőt, és pont a döntőre lett kész vele. …Ez az új futballcipő volt az első a világon, amire a stoplikat nem felszegezték, hanem fel lehetett csavarni őket. Olyan stoplit lehetett így rátenni, ami passzolt a talajhoz, ha sáros, ha kemény, ha csúszós. …Ezek nem kifogások, ezek tények, és mind ellenünk szóltak! A legfájdalmasabb azonban mégis az volt, hogy a magyar válogatott négy év alatt egyetlen vereséget szenvedett el, és azt pont a világbajnoki döntőben… Fájó szívvel utaztunk hazafelé. Tudtuk, hogy egész Magyarország gyászol, és nem tudják elhinni, hogy elvesztettük a döntőt, amikor 8:3-ra vertük meg a németeket, a döntőben meg 2-0-ra vezettünk ellenük!

Fritz Walter és Puskás Ferenc fog kezet a kezdés előtt, középen William Ling játékvezető mosolyog (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP)

 

Magyarország csapata lett az első olyan válogatott, amely két világbajnoki döntőt is elvesztett. Az Aranycsapat 27 gólt szerzett a világbajnokság során, ami a mai napig rekord.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.